SZERSZÁM
SZERSZÁM, (szer-szám) ösz. fn. 1) Általán, mindenféle kézbeli szer, melynek segítségével bizonyos munkát végezni, valamit csinálni, készíteni szoktak, milyenek a mezei munkások, kézmivesek szerszámai, pl. gyalu, fürész, fejsze, furu, vésű a fából dolgozó mesterembereknél; pőröly, kalapács, reszelő a kovácsoknál stb. Különbözik tőle: eszköz, mely szélesebb jelentésü, minthogy ez nem csak kézműre, hanem mindenféle czél végrehajtására vonatkozik. 2) Mindennemű gép, mennyiben a munkásoknak segitségül szolgál. 3) Mivel tüzet ütnek, tűzszerszám, u. m. aczél, kova, tapló. 4) Mivel a lovakat fölszerelik, befogják. Salangos, fényes, rezes, ezüstös, aranyos szerszám. Alsó Vágmelléken mintegy átv. kifejezéssel így nevezik a szekeret is. Szénát hoztunk három szerszámmal. Általában is mondják: Fakó szekér kenderhám, mind a kettő rosz szerszám. (Km.). E népies divatú kifejezésben: fűszerszám az egyszerűen helyesebb szer, v. fűszer helyett áll.
Hajdan fordítva is használták: számszer, honnan számszer-ij am. szerszám-íj, azaz gépezetes íj. Ha azon elvből indulunk ki, hogy az eredeti szók egyes tárgyakat s öszvetes (concret) fogalmakat fejeztek ki, s csak utóbb nyertek szélesebb jelentést; ezt a szerszám szóra alkalmazva úgy vélekedhetnénk, hogy itt a szám-ban az eredeti jelentés rejlik, mely szerént az valami rovatosat, rovatot jelentett, tehát eredetileg az egészben is ily nemü eszköz (rovatos vagy rovó eszköz) fejeztetett ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
