URALKODIK
URALKODIK, (ur-al-kod-ik) km. uralkod-tam, ~tál, ~ott. Általán úri hatalmat gyakorol mások fölött. Különösen, mint valamely országnak, vagy népnek fejedelme fölségi jogokat gyakorol; császárkodik, királykodik, fejedelemkedik. Árpád finemzetsége négy századig, uralkodott Magyarországban. Átv. magán uralkodni, azaz indulatait, vágyait zabolán tartani, magát meggyőzni. Aki tűr, uralkodik. (Km.). l. URALG.
Törzse a gyakorlatos uralog v. uralg, melynek g képzője a keményebb rokon k-ra változott által, mint, agyarog agyarkodik, háborog háborkodik, szorong szoronkodik, hízeleg hizelkedik, töpreng töprenkedik stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
