VASÁRNAP
VASÁRNAP, (vasár-nap) ösz. fn. Közönséges fogalom szerint a hétnek első napja, melyet az egész kereszténység Urunk föltámadása emlékeül ünnep gyanánt üll meg. De tulajdonképen, ha azt veszszük hogy a magyar a hét első napját hétfő-nek, a másodikát kedd-nek azaz, ketted-nek nevezi; a vasárnap a föntebbi elnevezések után a hétnek utólsó napja volna, mely a dologtevő hat napot mint nyugnap zárja be. Egyházi, különösen katholikus keresztény szokás szerint a vasárnapoknak saját neveik vannak. Négy adventi vasárnap; karácson utáni vasárnap; háromkirályok utáni vasárnapok; septuagesima, sexgesima, quinquagesima vasárnap; böjti vasárnapok, különösen az utolsó előtti: feketevasárnap, az utósó, virágvasárnap; husvétvasárnap, fehérvasárnap, husvét s pünkösd utáni vasárnapok, ez utósók változó számmal, a mint a husvét korábban vagy későbben esik. Egyházi nyelven a vasárnapokat azon szóról czimezik, melylyel az illető vasárnapon a misében az úgy nevezett Introitus kezdődik, pl. első adventi vasárnapon: Ad te levavi; másodikán: Populus Sion; harmadikán: Gaudete: husvét utáni elsőn: Quasimodo geniti stb. A husvét-, pünköst-, és szentháromsági vasárnapoknak saját neveik vannak. E vasárnapi czimek minden naptárban olvashatók. Némely tájejtéssel pl. túl a Dunán, és a Vág mellékén vasárnap.
Elemezve: vásár-nap, minthogy régente ezen napon szokták a vásárokat tartani, midőn t. i. a vidék népe az anyaegyházba isteni szolgálatra öszszegyülve egyszersmind csereberélni szokott, minek nyoma a templomi búcsunapokon maiglan fenn van. A török nyelvben is e nap elnevezése ugyan ezen elemekből áll; t. i. vasárnap törökül bazar gűnü v. gűni, melyben bazar v. pazar am. vásár és gün am. nap.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
