VERSMÉRTÉK
VERSMÉRTÉK, (versmérték) ösz. fn. Azon verslábak hangmennyiségi (hosszusági s rövidségi) jellege, egymáshozi viszonya és egymást követő rende, melyek bizonyos versnemhez megkivántatnak. V. ö. VERSLÁB. Hexameterek (hatméretüek), pentameterek (ötméretüek) versmértéke. A sonett (hangzatka) versmértéke. Népdalok különbféle versmértéke, helyesebben: hangmértéke, minthogy azokban a mértékelés nem annyira a szókban, mint a dallamban rejlik, noha a kettő sokszor összeüt, pl. ezen népdalban:
„Káka tövén kelt a rucza,
Jó földbe terem a búza,
De hol a hű leány (v. legény) terem
Azt a helyet nem ismerem seholsem“
Jó földbe terem a búza,
De hol a hű leány (v. legény) terem
Azt a helyet nem ismerem seholsem“
a dőlt betükkel írt szók vagy szórészek egészen egyeznek (lábak szerént véve) a dallambeli hangok mértékével; ha t. i. a dallamban egy ütenyt a versben egy lábnak veszünk, és a szokásos 2/4 mértékü halk menetü dallamban az 1/8 (
) mint hoszszabb kótát a versben hosszú szótagnak s a rövidet rövid szótagnak veszszük, aminthogy az éneklés ezt valóban így is követeli: akkor lesz ezen négy kótás üteny: 
a versben am. 
azaz lengedező láb (pl. Káka tövén), ezen üteny pedig: 
= 
toborzéki láb (... rem a búza. A sor végtagja hosszúnak vagy rövidnek is vehető). E két üteny uralkodó a lassúbb menetü magyar népdalokban. A frisebb menetüekben az 1/8 kóta () már rövid levén, a mértékelés úgy hozható hangarányba, hogy vagy mind a négy 1/8 kóta rövid, vagy a négy kóta közől egy (akár hosszu, akár rövid) kiesik, pl. ezen dalsor: Szeretlek galambom, a dallamban két ütenyből áll 
(toborzó-körösdi); azonban néha a nép a 2-ik ütenyt ekkép dalolja: 
= 
(lengedi), de már ekkor a szöveg mértéke nem üt össze a dallam mértékével.
) mint hoszszabb kótát a versben hosszú szótagnak s a rövidet rövid szótagnak veszszük, aminthogy az éneklés ezt valóban így is követeli: akkor lesz ezen négy kótás üteny: a versben am. azaz lengedező láb (pl. Káka tövén), ezen üteny pedig: = toborzéki láb (... rem a búza. A sor végtagja hosszúnak vagy rövidnek is vehető). E két üteny uralkodó a lassúbb menetü magyar népdalokban. A frisebb menetüekben az 1/8 kóta () már rövid levén, a mértékelés úgy hozható hangarányba, hogy vagy mind a négy 1/8 kóta rövid, vagy a négy kóta közől egy (akár hosszu, akár rövid) kiesik, pl. ezen dalsor: Szeretlek galambom, a dallamban két ütenyből áll (toborzó-körösdi); azonban néha a nép a 2-ik ütenyt ekkép dalolja: = (lengedi), de már ekkor a szöveg mértéke nem üt össze a dallam mértékével.
Ki lehet mutatni, hogy olyan versezetben, melyeknek készitésekor a mértékre figyelem nem is volt hanem csak a szótagok számára és a rímre) a föntebbi mértékek mégis nagy részint föltalálhatók, tehát a magyar népdallamok egészen a magyar nyelv természetén alapulnak; s ezzel meg van czáfolva azon hamis állitmány, hogy a magyar zene czigányzene volna; ezen hamis állitmányt egy igen nagy nevü hazánkfia terjesztette el – fájdalom – a nagy világba. És bizonyára hosszú idő fog elfolyni, míg a külföldet, mely nyelvünket nem ismeri, az ellenkezőről fogjuk meggyőzhetni, valamint ezen, úgy némely hazánkfiai által kikürtölt más tekintetben is.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
