ZÁRKOZIK
ZÁRKOZIK, (zár-koz-ik) k. m. zárkoz-tam, ~tál, ~ott, par. ~zál. Az ajtót, kaput magára zárja, hogy másik hozzá ne jöhessenek. A magánykedvelő ember zárkozni, bezárkozni, elzárkozni szeret. Hogy meg ne találják, a kályhalikba zárkozott. Átv. elszigeteli magát, nem közlékeny, nem nyilatkozik. Magába zárkozik. Különböztetésül V. ö. ZÁRÓDIK.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
