Akarat szabadsága
Akarat szabadsága (büntető jog). A kérdés a büntetőjogászt csak annyiban érdekli, amennyiben határozottan állást kell foglalnia az ellen a téves felfogás ellen, mintha az indeterminizmus a beszámíthatóságnak s ezzel a büntetőjognak. alapját s lényeges föltételét képezné. Sőt ellenkezőleg. Amily joggal mondhatná a determinista bűntettes a társadalomnak: «mily jogon büntetsz engem, midőn én nem cselekedhettem másként, mint a hogy cselekedtem?» épp oly joggal felelne a társadalom: «azért büntetlek, mert én sem cselekedhetem máskép. A szükségszerűség törvénye, mely szerinted feltétlenül s ellenállhatatlanul bűntettre kényszerített téged, épp oly feltétlenül, épp oly ellenállhatatlanul arra kényszerít engem hogy büntesselek». És ez természetes. A szükségszerűség törvénye, ha uralkodik, épp úgy uralkodik a társadalom, mint az egyesek fölött. A társadalmi szükség továbbá a társadalom büntető hatalmának mindenkor elegendő alapját s igazolását fogná képezni, épp úgy, mint a büntető hatalomnak egyúttal határát is képezi. A kérdés a büntető jogászt továbbá annyiban érdekli, amennyiben az akaratnak a tételes törvény által is feltételül kitűzött szabad elhatározási képessége nem jelenti az indeterminizmus tanának elfogadását, mert nem a szabad elhatározási képesség hiánya, hanem e képességnek a törvény által megállapított bizonyos okok miatt való hiánya zárja ki a büntetőjogi beszámítást, mig ellenben e képességnek más okokon alapulható, a determinisztikus iskola szerint mindig fenforgó kiánya a büntetőjogi beszámítás szempontjából közömbös. Az A. fölött folyó bölcsészeti viták érintetlenül hagyják a büntetőjogászt, ha annak a tapasztalati ténynek elfogadása mellett, hogy «az embert indokok vezérlik», a beszámíthatóság alapját a jellem fegyelmezettségétben keresi, amely a társadalomellenes motivumok érvényre jutását nem engedi. A jellem fegyelmezettségének lehetősége tapasztalati igazság, mert tapasztalati tény, hogy az emberek aránytalan többsége társadalmi, törvényes indokoknak enged. A bűntetőjog. alapjai tehát az u: n. erkölcsi szabadság problemájától függetlenek, sőt korunk nagyszerü reformtörekvéseinek alapkövét képező «célgondolat» csakis az indokok által determinált akarat mellett nyeri teljes jelentőségét.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
