Államszolgálat
Államszolgálat az állam ügyeinek, teendőinek ellátására, az államcélok érvényesitésére irányzott tevékenység, működés. Az állami teendők különböző körei szerint megkülönböztetik az Á. nemeit; így p. szólnak polgári, katonai, közigazgatási, igazságszolgáltatási stb. Á.-ról. Szorosabb értelemben véve csak a közvetlen állami szervezettel gyakorlott Á.-ot nevezik így, noha az állami teendőkkel is foglalkozó autonom szervek szolgálata, minő p. nálunk a törvényhatósági hivatalnokok, bizottságok működése, lényege szerint szinten Á. Az Á. ellátására az államnak fenségiségénél fogva joga van polgárait kötelezni; de ez csak ott történik, ahol a szolgálat természete szerint az önkéntes vállalkozás által nem volna elegendőleg biztosítható, így p. a katonai szolgálat, esküdti, tiszteletbeli közigazgatási v. biráskodási szolgálat terén. Az Á.-ra való alkalmazás joga a szervezeti hatalom v. felségjog része; birtokosa monarkiákban rendszerint az uralkodó, ki azt v. saját személyében, v. főhatóságai által gyakorolja és pedig alkotmányos országokban a nemzet rendei, népe részvételével.
Az Á.-nak nagyérdekü voltánál és a magánügyintézés és munkálkodásétól lényegesen eltérő jellegénél fogva annak viszonyait különös jogszabályok állapítják meg, melyek célja egyrészt a szolgálat érdekét, másrészt a szolgáló tisztviselők, hivatalnokok, szolgák magánérdekeit, a szolgálatból eredő morális és anyagi igényeit biztosítani. Az Á.-i pragmatika az Á. jogviszonyainak rendszeres, egységes szabályzata. Ilyen teljes szabályzatunk nekünk eddigelé nincsen, de a szolgálati viszonyok egyes köreit rendező törvényekkel, minő p. a nyugdíj-, minősítés-, rangviszonyokat és fizetést meghatározó törvény, már birunk. Mintaszerünek tartják a német birodalmi hivatalnoki pragmatikát (1873. Reichsbeamtengesetz). V. ö. Keleti F. Az államszolgálat természete.
Az. Á.-i alkalmazás kellékei általánosak és különösek; amazok az államhivatalok minden ágában és nemében megkivántatnak, mig a különösek csak bizonyos ügyágban, bizonyos szakban. Magyarországon általános kellékek a következő személyi minőségek: 1. magyar honpolgárság; 2. törvényesen bevett vagy elismert vallásfelekezethez való tartozás; 3. feddhetetlen jellem és megbízhatóság, minélfogva nem alkalmazhatók azok, kik bűntett vagy vétség miatt vád alatt, szabadságvesztésre vagy hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt, csőd vagy gondnokság alatt állanak; kik nyereségvágyból eredő bűntett v. vétség miatt, v. fegyelmileg két ízben hivatalvesztésre elitélve voltak; 4. az államnyelv ismerete; 5. a kor tekintetében a minimum általában megszabva nincs, a birákra és ügyészekre ilyenül a 26. év betöltése van megállapítva; a maximum 40. év, a volt katonai altisztekre 45. év a részökre fentartott állami állomások tekintetében, e maximális koron túl csakis korengedély mellett lehet valakit alkalmazni; 6. a nemre nézve nincs törvényes szabály; gyakorlat szerint a legtöbb állami hivatalra a hatóságiakra pedig kizárólag csak férfiak alkalmazhatok; de kezelő jellegü hivatalokban és a tanügyi szakban nők is alkalmaztatnak.
A különös kellékekhez sorozzuk a törvényrendeletek, vagy gyakorlat alapján igazolandó szellemi képzettséget. Ez elméleti és gyakorlati. A biróságokra az 1869. évi IV. t.-c., a birói hatalom gyakorlásáról és 1891. évi XVII. t.-c. a birói és ügyészi szervezetről, a közigazgatási hivatalnokokra az 1883. évi I. t.-c. minősítési törvény szabályozza Magyarországon a szellemi képzettséget, azonkivül egyes szolgálati állomásokra nézve az illető ügyágat szabályozó anyagi közigazgatási törvények és rendeletek szólnak arról. A különös kellékekhez tartozik némely, főleg pénztári szakba tartozó hivataloknál a biztosíték tétele v. nyujtása, azután bizonyos magánjövedelem igazolása különös nyelvismeret stb.
Államszolgálati viszony megszünése bekövetkezik: 1. a hivatalnok, szolga halálával; 2. amenynyiben határozott időtartamra szólt a hivatali v. szolgálati alkalmazás, az idő leteltével; 3. lemondás által, illetőleg a lemondásnak az arra illetékes felsőhatóság részéről való elfogadása által; a hivatalnak elbocsátás nélkül való elhagyása fegyelmi, sőt amennyiben az a hivatali kötelesség megtagadása lenne, közönséges bűntetőjogi vétséget képez. 4. A szorosan vett szolgálati viszonyt a nyugdíjba lépés is megszünteti, de a hivatali viszonyt nem bontja föl. A tisztviselő akarata nélkül megszünhetik az államszolgálati viszony: 1. kényszer-nyugdíjazás; 2. hivatalvesztésre szóló büntetőbirósági itélet; 3. fegyelmi elmozdítás; 4. a hivatal eltörlése, megszüntetése folytán. Vannak oly állami közszolgálatok, melyek a felsőség egyszerü elbocsátó határozata, visszahivása folytán megszünnek, így p. a politikai, bizalmi hivatalnokoké (főispán, államtitkár, miniszter stb.), reprezentáló hivatalnokoké (nagykövetek, követek diplomáciai ügynökök stb.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
