Augustenburgi ág,
Augustenburgi ág, a dán királyi és oldenburgi hercegi családnak egyik ága. 1848. a dánok VIII. Keresztély oldenburgi fejedelmet választották királyukká, ki I: Keresztély néven a trónt csakugyan el is foglalta. Nagybátyjának, VIII. Adolf holsteini grófnak halála után a schleswig-holsteini rendek is I. Keresztélyt választották hercegükké, de csak azon föltétel alatt, ha megigéri, hogy Dániát és a hercegségeket soha egyesíteni nem fogja. I. Keresztély második fia, II. Keresztély szintén viselte a dán koronát. E II. Keresztélynek két legidősb fia megosztotta maga között a hercegségeket. Az idősbik, III. Keresztély (egyuttal dán király), megalapította a glückstädti, az ifjabbik, Adolf, a gottorpi ágat. 1564. a glückstädti ág oszlott megint két mellékágra, amennyiben III. Keresztély fia és utóda II. Frigyes ifjabb öcscsével, János herceggel megosztozkodott. II. Frigyes megalapította a glücksburgi családnak királyi. ágát, melynek férfi sarja 1863. VII. Frigyes dán királyban kihalt János herceg pedig a holstein-sonderburgi mellékág-nak lett alapítója. János halála után (1622) a holstein-sonderburgi mellékág (melynek tagjai nem viseltek koronát), négy ágra oszlott: Sonderburg, Norburg, Glücksburg és Plön, melyek közül csakis a Sándor herceg, János második fia által alapított (ifjabb) sonderburgi ág virágzik. A sonderburgi ház ismét két ágra vált: az 1627. Ernő Gűnther által alapított sonderburg-augustenburgi és a Sonderburg-Beck-féle ágra, mely utóbbit 1825 óta ifjabb glücksburgi ágnak is neveznek. Az augustenburgi ágnak történeti nevezetességü képviselői: Keresztély, (1798-1869) és ennek fia, Frigyes Keresztély Ágost (szül. 1830 nov. 16., megh. 1880). Keresztély igényt formált a dán koronára s testvérével együtt résztvett az 1848-52. küzdelmekben (l. Schlestvig-Holstein). A háború szerencsétlenül végződött. Keresztély kénytelenvolt(1852 dec. 30.) birtokairól s jogairól lemondani, elismerni a trónöröklésről szóló londoni jegyzőkönyvet s számkivetésbe távozni. Azóta Primkenauban élt, Sziléziában. De mikor VII. Frigyes dán király 1863. férfi utód nélkül meghalt, Kerasztély lemondását visszavonta s jogait Frigyes Keresztély Ágost fiára ruházta át. VII. Frigyes dán király halála után (1863 nov. 15.) a herceg fölvette a VIII. Frigyes nevet, minisztériumot nevezett ki, követet küldött a német szövetségi gyülésre és a vele barátságos viszonyban élő Koburg-Gotha herceg országában hadsereget is kezdett szervezni. Törekvését a német nép és több fejedelem rokonszenvesen fogadta: de a német szövetségi gyülés a porosz udvar erélyes követelésének engedvén, Holstein megszállását határozta el és a határozat végrehajtását Poroszországra és Ausztriára bizta. Ezek az 1864. schleswig-holsteini háború megindítása és befejezése által feladatukat szerencsésen meg is oldották, miközben a hercegnek szereplésre nem jutott alkalom. Csak most folytatott Poroszországgal is alkudozásokat, de Bismarck oly föltételeket szabott, melyeket a herceg el nem fogadhatott. V égre kitört az 1866. porosz-osztrák háború, mely a hercegségeket véglegesen a poroszok hatalmába juttatta. VIII. Frigyes meghalt 1880 jan. 14., mire legidősb fia, Ernő Günther (szül. 1863 aug. 11.) lett a hercegi háznak feje, ki, miután idősebb nővére, Auguszta Viktória (l. ezt) 1881. II. Vilmos, a mostani német császár felesége lett, a német kormánynyal kibékült és beérte a «fenség», cimmel. A dán korona pedig az ifjabb glückstädti ágra szállott, miután Keresztély herceg, Lujza dán királyi hercegnőnek férje lett.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
