Becsületszó,
Becsületszó, a becsületre való hivatkozás, azután ennek kiséreteben tett igéret vagy állítás. Az 1883. XXV. t.-c. tiltja, hogy valaki becsületszóra igértesse meg a fizetés teljesítését oly adósával, akinél becsületszavával megerősített igéretének meg nem tartása állásának elvesztesével járna. Ugyancsak tilos az ilykép még is kicsikart igéretnek felhasználása az adós ellen, valamint a becsületszóval biztosított követelés megszerzése az eredeti hitelezőtől; az adókivető és felszólamlási bizottságok tagjai becsületükre való hivatkozással tesznek fogadalmat. A nemzetközi jogban mint az államszerződéseknek egyik megerősítési módja fordul elő, mely azonban nem jogi csak erkölcsi jelentőséggel bir, s ma már épp oly kevéssé van divatban, mint a szerződéseknek esküvel való megerősítése, mely napjainkban legfölebb barbar népekkel kötött szerződéseknél fordul elő. A középkorban a szerződéseknek esküvel való megerősítése gyakori volt, de épp oly gyakran megesett azután az is, hogy a pápa az eskü alól az esküt tett szerződő felet feloldotta. Ennek folytán szokásossá vált kikötni azt is, hogy a szerződő fél az eskü alóli feloldást kérni nem fogja s az ennek nyert feloldás érvénytelen legyen. A B. mai nap hadi foglyoknál fordul elő, kiket, különösen tiszteket B. mellett szabadlábon s kardjuk birtokában meghagyni szokás. A becsületszó megszegése oly jellemtelenség, mely nemzetközileg azt az államot is, melynek a hadi fogoly alattvalója feljogosítja arra, hogy az annak megsértésével megszökött hadi foglyot az ellenségnek visszaszolgáltassa.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
