Brazilia
Brazilia v. Braziliai Egyesült Államok (Esta-dos-Unidos do Brazil), D.-Amerika legnagyobb állama az Atlanti-oceán, a három Guyana, Venezuela, Kolumbia, Peru, Bolivia, Paraguay, Argentina és Uruguay közt. Peru és Kolumbla felől határai most sincsenek még pontosan megállapítva. Tengerpartjának hossza (az Ojapok torkolatától a Lagoa de Mirim D-i pontjáig) több mint 7000 km.-nyi, területe: 8337218 km2.
Területe:
B. gyarmatosított része Ny. felől a LaPlata és Amazon medencéje felé szeliden ereszkedik alá, K-en pedig az Atlanti-oceán felé meredeken esik le. A tenger partján a Lagoa dos Patostól Ny-ra emelkedik a Serra do Mar és különböző nevek alatt (Coxilha Grande, Serra Geral, Serra do Paranapiakaba, Serra do Cubatăo, Serra dos Orgăos) a partokkal majdnem egyközüen huzódik el egészen az Amazon folyó sikságának közeléig. Legmagasabb csucsa Liais szerint 2015 m. D-i részében csak folyóktól megszakított fensík szegélyezi; hegylánc alakot csak a Rio Grande állam ÉK-i szögletétől fogva vesz föl. A Serra do Martól Ny-ra a Parahyba do Sul által elválasztva és vele egyközüen halad a Serra da Mantiqueira v. Serra do Espinhaço. Ez a Tiete völgytől É-ra kezdődik Serra de Cantareira néven; Rio de Janeirotól majdnem egyenesen Ny-ra az Itatiajában (2994, mások szerint 2712 m.), B. legmagasabb hegycsucsában éri el legnagyobb magasságát; innen É-ra fordul és Barbacenatól K-re Serra do Sapateiro nevet vesz föl és azután két ágra oszlik. Az egyik Espinhaço név alatt mintegy 300 kmnyi hosszuságban É-nak vonul, és az Itacolumiban (1850 m.) éri el legnagyobb magasságát a másik ÉK-nek tart, különböző neveket vesz föl (Serra de Macaco, Serra de Săo Geraldo, de Săo Sebastiăo, do Brigadeiro) és Serra dos Aimores néven a parti hegységhez csatlakozik. Ugyancsak Barbacenanál ágazik ki Ny-ra az Espigao das Vertentes, amely Săo medencéjét a Paranaétól választja el. Mindezen hegységek összefüggő fensíkot alkothattak, amelyet a folyók osztottak részekre. A Săo Franciscotól Ny ra hasonló egyközü láncok vonulnak É., illetőleg ÉK. felé. Ilyenek a Serra da Canastra, a Serra das Araras stb. Az Araguaya és a Xingu közt van a Serra de Santa Martha. A legnyugatibb a Cordilheira dos Parexis. A Paraguay és Madeiratól Ny.-ra B.-ban 250-400 m. magas fensík terül el, amelynek egyes, kisebb-nagyobb kiterjedésü, depressziók által elkülönített részeit campos és chapadas néven nevezik. Az Amazon környékén és tőle É-ra óriási őserdőkkel borított alföld terül el, amelybe É. felől a Guyanai-hegyek végső kiágazásai: az Almeirimi és Alegrei hegyek nyulnak be.
Vizei.
B. földünknek egyik legjobban öntözött országa. Vizei a La Plata és az Amazon folyam- rendszereihez tartoznak, amelyek felső részökben, mellékfolyóik, a Guapore és a Jauru által összeköttetésben is vannak. B. legnagyobb része, több mint fele az Amazon folyó (l. o.) vizkörnyékéhez tartozik; legnagyobb mellékvizei jobbról: a Javari, Jurua, Purus, Madeira, Tapajoz, Xingu és a Tocantis az Araguayaval; balról; a Putumayo, Yapura és a Rio Negro. A La Plata, illetőleg a Paraguay, Parana és Uruguay vizkörnyéke B.-nak mintegy negyedrészét foglalja magában. A többi a parti folyókra esik. Ilyenek az Amazontól D-re az Itapicuru, a Parahyba, a Jaguariba, a Săo Francisco, az Itapicuru de Bahia, a Paraguassu, a Jequitinhonba, a Doce, a Parahyba do Sul és a dos Patosba torkolló Jacuhy. Köztük a legfontosabbak a Săo Francisco (l. o.), a rio das Velhas mellékvizével és a Parahyba do Sul a fővároshoz való közelségénél fogva. Legnagyobb tavak: a dos Patos és a Mirim, amelyeket a rio Săo Gonçalo köt össze egymással.
Éghajltat.
B. klimája, bár az ország a forró égöv alatt esik, feltünően enyhe, szabályos és egészséges. É-on, az egyenlítő közelében száraz és esős évszak van; emez nagyobbára januártól juliusig tart. Rio de Janeiroban az évszakok nem váltakoznak ily szabályosan; a legtöbb eső febr., márc., máj., aug. és nov. hónapokban esik, a legkevesebb junius-, julius- és szeptemberben, bár néha aug. is egészen esőtelen. Ceara, Pernambuco, Parahyba és Rio Grande del Norte kerületekben az eső hiánya gyakran nagy szárazságot okoz. Az esős évszakban itt alig fuj szél és a hőmérséklet napközben nagyon keveset változik. A száraz évszakban azonban reggel és este meglehetősen hüvös az idő; a déli meleget pedig a tenger felől fúvó szelek enyhítik. Még a legmelegebb helyeken, mint az Amazon völgyében, sem emelkedik a hőmérő higanyoszlopa 35°C.-nál magasabbra, a leghidegebb helyeken pedig mint az Itatiaja-láncon és Rio Grande do Sul fensikjain, csak ritkán esik az 5° alá. Megtörténik azonban, néha, hogy e helyeken a tavak felületét vékony jégkéreg borítja. Az Amazon és Rio közt az évi középhőmérséklet 28°. Riotól D-re az időjárás hüvösebb lesz és sok helyen egészen mérsékelt a klima.
Termékek:
B.ásványországi kincsei bőven vannak. Egykoron az aranytermése, különösen Ouro Pretoban, igen nagy volt; most csökkent; angolok azonban még most is banyászszák. Egész B. évi termelését 10 millió frankra becsülik. Vasérctelepei kimeríthetetlenek; nagyobb mennyiségben azonban csak Ipanemaban, a rio Sorocaba mellett, Săo Paolo tartományban bányászszák. Gyémántot főképp Diamantinaban, a Jequitinhonha forrásai körül Minas Geraesben és Diamantinoban, a Tapajoz és Kujaba felső folyása közt találni. B. ezenkivül egyéb ércekben is gazdag, de ezeket még alig bányászszák. Smaragd, topáz, ametiszt és más drágakő szintén bőven kerül ki B.-ból. Növényországi termékei azonban azok, amelyek B.-t minden más ország fölé emelik. A meleg időjárás és a nagy nedvesség végtelenül buja növényzetet hoztak létre. Az amazonmelléki őserdők, selvas, áthatolhatatlanok és csak a folyók felől közelíthetők meg; itt nőnek óriási magasra a kfilönböző pálmák, az Euterpe edulis, Guilielma speciosa Mart., a Bertholletia excelsa Humb., a Mamicaria; továbbá az Eriodendron anfractuosum, a Lecythis ollaria stb. Közöttük egylevelü harasztok, tövises kúszónövények, embernyi nagyságu füvek nőnek és az erdők belsejét alig megközelíthető, végtelen növénykáoszszá teszik, míg fölöttük a meleg nap sugaraiban bromeliák és orchideák tarka virágai díszlenek. A magasabb helyeken, a camposon a fák már csak elszigetelt berkeket alkotnak és a földet nagyobbára csak fű takarja. Hiányzanak a nagy erdők a mérsékelt éghajlat alatt is. B. erdei igen sok festőanyagot (Macclura affinis, Bixa orellana, Caesalpinia echinata, Rhizophora mangle), épületfát, kaucsukot és szövésre alkalmas rostot, azonkivül gyógyító szereket: ipekakuanát, szarszaparillát és különféle gyümölcsöket (para-diót) szolgáltatnak. A kulturnövények közt első helyet foglal el a kávé, azután a cukornád, kakao, vanilia és tea; a gyapottermelés az északamerikai rabszolgaháboru után nagy lendületet vett: a dohany kitünő minőségü; a szőllőtermelésnek pedig Săo Paolo, Parana és Rio Grande do Sul tartományokban van fontossága. A fő tápláló növények: a maniok, azután a kukorica, a banána és csekélyebb mennyiségben a buza. A buja növényzetnek megfelelően gazdag B. állatvilága is. Bates (The naturalist on the river Amazons) 52 emlős, 360 madár, 140 gyik, 14000 rovar és 2000 halfajt gyüjtött össze 11 év alatt. A ragadozók, puma, jaguár stb. száma kevés; rendkivül sok a majom, a hangyaevő, lajhár, tapir, a különböző termesz és hangya és végül a tarkábbnál tarkább bogár és pillangó. Az állat-, különösen ló- és szarvasmarhatenyésztés csak a Ny -i vidékeken, a campos-on és D-en jelentékenyebb. Ugyan itt nagyobb számmal juhokat is tartanak.
A lakosság
rendkivül kevert, számát (1888) 14002335-re becsülik, amelyhez járul még mint- egy 600000 indus. Az utolsó népszámlálást 1872. ejtették meg; e szerint a 9.9 millió lakosból volt 8.1 millió braziliai, 121246 portugál, 45829 német, 44580 afrikai, 6108 francia stb.; faj szerint volt 3.7 millió közép-tengeri, 1.9 néger, 3·8 korcs (mulatt, azaz fehér és néger; mesztiz, azaz indus és néger; kariboko, azaz indus és mulatt szülők gyermeke) és a többi tiszta vérü amerikai. Ez utóbbiak Orbigny szerint egy törzshöz, a B.-i vagy brazilo-guarani indus törzshöz tartoznak. Martius több mint 250 csoportot különböztet meg köztük; a főcsoportok: a tupi, a ge v. kran, a gajataka, a kren, v. geren, a guk v. koko, a parexisz, a guajkuru, az aravak és a botokud. Von der Steinen a Xingu felső folyásánál kő korszakban élő karib törzseket talált. A rabszolgaság 1888 máj. 13. óta teljesen megszünt. A bevándorlók száma 1891-ben 188816 volt.
Ipar és kereskedelem.
Az ipar még nagyon kezdeties; a civilizált lakosság ipari szükségleteit még mindig nagyobbára a külföldről fedezi; fűrészmalmok, gyapotfonók, kalapgyárak, olajprések, gyertyagyárak és cukorfinomítók csekély számban már vannak. A kereskedelem urai még mindig nagyobbára vizi utak. 1890-ben 7648 km. hosszu vasuti hálózat át volt adva a forgalomnak, 15525 kilométernyi hosszuságban pedig épülőfélben volt. A kivitel (1890) 715105000, a bevitel pedig 598725800 frankra rugott. A kivitel legfontosabb cikkei: kávé (467.5 millió értékben), cukor (40·5 millió értékben), pamut, dohány, bőrök, gummielasztikum stb. A hajóforgalom (1889. és 1890.) 27809 hajó, 22.5 millió tonna tartalommal. A legfontosabb kikötő Rio de Janeiro; melléje sorakoznak: Bahia, Pernambuco, Belem, San Luiz de Maranhăo, Rio Grande do Sul, Santos stb. Legélénkebb részt vesz a B.-val való kereskedelemben Nagy-Britannia (amelyre 304 millió frank esik), rá következnek sorban Franciaország Egyesült-Államok, Németország, Belgium, Portugália és az Osztrák-Magyar monarkia, amely államok B.-vel rendes hajóösszeköttetésben is állanak.
Alkotmány és közigazgatás.
Az Egyesült-Államokénak mintájára készített és 1891 febr. 25-én proklamált alkotmány értelmében B. szövetséges köztársaság, amely 20 államból áll. Ezek:
Ez államoknak belső ügyeikben szabad rendelkezési joguk van; a szövetség kormánya csak kivételesen (az egész szövetségre vonatkozó törvények végrehajtásánál, ellenséges támadások esetén stb.) avatkozhatik az egyes államok kormányainak dolgaiba. A törvényhozó hatalmat egész B.-ra nézve a kongresszus; azaz a szenátus és a képviselők háza gyakorolja; a szenátus 63, a szavazatok mennyisége szerint 9, 6 v. 3 évre választott tagból áll, akiknek 1/3-da mindig 9 évre választott tagok által fog helyettesíttetni. A képviselők háza 205 (70000 lakosra 1), 3 évre választott tagból áll. A választás közvetetten; választó minden 21 éves irni olvasni tudó B.-i. Az államoknak külön parlamentjeik vannak. A végrehajtó hatalom élén a nemzet által 4 évre választott elnök, illetőleg alelnök áll. Az elnök az államhatalom képviselője a külföldön; kinevezi a minisztereket (közmunka-, kereskedelem- és földmivelésügyi, pénzügyi, belügyi, külügyi, hadügyi, tengerészeti, igazságügyi, közoktatásügyi minisztereket), a szövetség egyéb tisztviselőit és követeit; fővezére a szövetség haderejének; szentesíti a kongresszus határozatait; e határozatok azonban, ha a 2/3 többség hozzájok ragaszkodik, szentesítése nélkül is törvényerőre emelkednek. A miniszterek a kabinet tagjai nem lehetnek. Az alkotmány módosítása csak az államok 2/3-ának v. a kongresszus valamely háza 1/4 ének indítványára vehető tárgyalás alá; határozat csak 2/3 többséggel hozható. Az 1892-iki költségvetés szerint az állam bevételei 180.4 millió milreisra, a kiadások pedig 240.7 millió milreisra vannak előirányozva. Az államadósság 1891. 4088.5 millió frt. A katonakötelezettség általános és 3 évig tart a tettleges szolgálatban, 3 évig a tartalékban. A hadsereg békeléttszáma: 1600 tiszt, 28877 katona. A hadi tengerészet 48 hajóból áll 39035 tonna tartalommal és 332 ágyúval, 6576 tengerészszel. Az állam szinei; zöld és aranysárga.
Műveltségi állapotok.
A törvény szerint minden községnek egy tanítót és egy tanítónőt kellene tartani. A népiskolák száma mindamellett legfölebb 71/2 ezerre tehető 300000 tanítványnyal; az analfabéták száma tehát még mindig tetemes. A középiskolákat legfölebb 11000 tanuló látogatja.
A felsőbb oktatásról két orvosi, két jogi fakultás, egy politeknikum, egy bányászakadémia, több katonai és teologiai iskolák gondoskodnak. Az ujságok, különösen politikai ujságok száma tetemes; számuk időnkint eléri a 400-at is; nagyobbára azonban rövid életüek. A tudományos folyóiratok közül legjelentékenyebbek a «történelemföldrajzi intézet»-nek rendetlenül megjelenő jelentései.
Történelem.
Az első európai expedició, amely B. partjait látta, még pedig 1499 juniusban, Hojeda Alonzo kapitánysága alatt állott; tagja volt Amerigo Vespucci is. Hét hónappal későbben Vicente Yanez Pinzon pillantotta meg Pernambuco környékét; követte őt 1500 márciusában Diego Lope spanyol hajós; ugyanezen év április havában pedig Alvarez Cabral portugál férfiu jutott el B. Bahia tartományának partjaira, amelyeket ismeretlen földnek tekintett és Ihda da Vera Cruznak nevezett el. 1501. Amerigo Vespucci vezetett ide fölfedező expediciót 1508. és 1515. Diaz de Solis. Az első portugál telepek csak kereskedelmi ügyvivőségek voltak Santa Cruzban és Santa Catharinában. Csakis 1532-ben alapítottak maradandó gyarmatot. Martim Alfonso de Souza e célból Săo Vicente kis szigetet választotta ki, ahol egy Ramalho nevü portugál kalandort talált, aki nagy tekintélynek örvendett a benszülöttek közt. Az uj portugál gyarmat azonban csak nehezen tarthatta fönn magát az egyéb európai kalózok ellen. III. János király tehát ez uj országát hűbérekre osztotta föl; ezeket európaiaknak adta oly föltétellel, hogy külső ellenségeik ellen magukat védelmezniök kell, azonkivül 1549. Bahiát alapíttatta. Igy sem maradhatott meg azonban Brazilia már sokáig Portugália birtokában. Midőn Spanyolország és Hollandia közt a háboru kitört, 1624. a németalföldiek Bahiát elfoglalták; a portugáloknak sikerült ugyan a rá következő évben azt visszafoglalniok, de 1630. illetőleg 1637. Nassaui Móric majdnem egész B.-t hollandi birtokká tette. Midőn Móric eltávozott, a braziliai portugálok föllázadtak uj uraik ellen és őket 1654. országukból kiüzték. 1669. a békét Portugália és Hollandia közt megkötötték; e szerint B. Portugáliáé maradt. Ez az állapot 1808-ig, midőn VI. János portugál király Napoleon fegyverei elől ide menekült, fennmaradt. VI. János átköltözködésével B. megnyilt az idegeneknek, de az európaiaknak nyujtott kedvezmények B. régi lakosainál elégületlenséget szültek; ehhez járult a spanyol délamerikai államok függetlenségi harca is. Mindezekért 1817 . Pernambucoban a köztársasági pártzendülést támasztott, amelyet azonban csakhamar elnyomtak. 1821. azonban a kormány mégis kénytelen volt a liszszabonihoz hasonló alkotmányt elfogadni, melyre dom Pedro atyja nevében is megesküdött. Ugvanazon évben VI. János visszavitorlázott Európába; a következő évben pedig B. elszakadt az anyaországtól és a portugál csapatokat kényszerítette B. elhagyására. Dom Pedro fölvevén a császári cimet, mindent megtett, hogy uj hazáját az anarkia ellen megvédje; mindamellett a nép lázongásaival gyakran meg kellett küzdenie; igy 1823., 1824.. 1828. és 1831. Ez utóbbi felkelés kitörése után dom Pedro fia javára lemondott és Európába utazott. II. dom Pedro helyett 9 éven át gyámjai kormányoztak. B. azonban ez idő alatt sem élvezhetett teljes békét. Az elégületlenek több izben megkisértették a hatalmat a maguk kezére keríteni. A 15 éves II. dom Pedro 1840 jul. 23. vette át az uralmat. B. ekkor aránylag nyugalmat élvezett. 1851. az argentiniai diktátorral, Rosasszal keveredett háboruba, amelyben diadalmaskodott. E háboru után B. anyagilag jelentékeny haladást tett és a gyarmatosítás is, különösen a D.-i vidékeken nagyobb lendületet vett. 1865. Paraguay intézett támadást B. ellen, de az előbbinek elnöke, Lopez 1870. elhalván, a háboru csakhamar véget ért. 1871. megkezdődött a rabszolgák felszabadítása: csakhamar azonban ujra abban maradt. 1884. került ujra napirendre. 1885. a parlament elhatározta, hogy legkésőbb 17 év mulva az összes rabszolgák fokonkint szabadokká tetessenek. Ezzel azonban sokan nem elégedtek meg és 1888 máj. 13. törvényt szabtak, amely szerint a törvény kihirdetésével az összes rabszolgák szabadságukat visszanyerik. Ez az ültetvényesek között nagy elégületlenséget keltett. A köztársasági érzelmüek ezt fölhasználták és midőn a császár 1889. olyan intézkedéseket tett, amelyek a látszat szerint leánya, d'Eu grófnő számára akarták a trónöröklést biztosítani, a katonák közt is kitört a forradalom és Deodoro da Fonseca vezérlete alatt az ősz császárt Európába távozni kényszerítették. Ez időtől fogva B. köztársaság. A köztársasági alkotmányt az e célból összehivott kongresszus 1891 febr. 24. fogadta el. Azóta azonban Fonsecát az elnökségről való lemondásra kényszerítették és az állam élén Peixoto alelnök áll.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
