Chicago.
Chicago. (L. a képmellékletet.) Cook county székhelye, az Egyesült-Államoknak, lakosai számát tekintve, második legnagyobb városa, Illinois államban, a Michigan-tó déli végében, a nyugati oldalán, 179 m. tengerszin fölötti magasságban, az é. sz. 41° 53' 6" és a ny. h. 87° 36' 1" alatt. (L. a tervrajzot.)
)
CHICAGO
Az időjárás rendkivül változó; a város sik területen épülvén, az É-i szelek hirtelen és erős hideget, a déli szelek nagy forróságot okoznak (az évi középhőmérséklet 8°; a legmelegebb hónap, julius, 22°, a leghidegebb hónap, januárius, 4° C., az évi esőmennyiség: 829 mm.). A föld, melyen a város épült, 20 m. vastagságban a tó vizének lerakodásából, részint erdőmaradványokból és agyagból áll.
Orvostani intézet.
Legnagyobb hosszában C. ma 38 km. legnagyobb szélességében 18 km., alakja meglehetősen szabályos trapézhez hasonlít; csakis nyugati oldala szabálytalan, mert itt a tóparttal együtt kanyarodik; ez oka egyszersmind, hogy egyik utcájának hosszusága sem éri el a tó hosszát, mindamellett van egy pár, amelyek 33 km.-nyire nyulnak el. A város egész területe 46651 ha.-t foglal el. A C. folyócska három részre osztja a North-, South-és West-Side-ra. Mind a háromban az utcák, amerikai szokás szerint, zsinóregyenesek és egymást derékszög alatt metszik. A North Side legkiválóbb utcái a State Streat, Wabash Avenue és Michigan Avenue, a Sout Side-é: North Clark és North Wells, a West Side-é: a van Buren, Madison, Randolph és Lake Street. Az egész város 32 negyedre (Wards) van beosztva, amelyek minden oldalukon 50 háztelket számláló Block-okból állanak. C. egész Amerikában híres a parkjairól. Hat, boulevardok által összekötött hatalmas park veszi körül a várost; a boulevardok hossza 40 angol mértföld.
Pullmann kocsigyártó cég épülete
A North Side-ban van a régi, árnyékos fákból álló Lincoln-park, ettől nyugatra a Humboldt-, délen a Garfield- és Douglas-, ettől nyugatra a Woobston- és Jackson-park, amely utóbbiban van a kiállítás. A West- és Nort-Sideon ezeken kivül a kisebb parkok: The Union-, Jefferson-, Vernon- és Wirker-parkok. A South-Sideon a Gaye-park és Midway-plaisance. Az összes parkrendszer 1900 acrenál nagyobb területet borít el. A város közepét pályaházak, áruházak, üzleti helyiségek foglalják el. Az elegáns rész a C. balpartján terül el a Lincoln-park környékén; különösen szép a tóparti avenue, amelyet számos magánpalota ékesít; itt van az érseki palota, a Potter-, Mac Clure-, Mac Veagh-palota; hasonlóképen paloták ékesítik a La Salle-, Rush-, Cass- és Ontario-utcákat is. A South Sideon a Praire-, a Calumet- és a Michigan-avenük a milliomosok utcái. A West Sideot C. gazdag emberei mindeddig kerülték. A középületek közül a kiválóbbak a Federal Building, a szövetségi palota v. amint nagyobbára hivják, a Post Office, mert földszintjén vannak a posta helyiségei. Ez épület a Clark-, Dearborn-Jackson- és Adam-utcák közti négyszöget foglalja el; szürke homokkőből épült olasz izlésben. A Court-House vagy City-Hall (a városháza és a county hatóságainak székhelye) a város közepén a Randoloh-, Washington-, Clark- és La Salle-utcák közt fekszik; külseje óriási granitoszlopaival impozáns képet nyujt, de belseje sötét. A Board of Trade vagyis börze a La Salle-streeten van; gránitból épült; 265 angol láb magas torony ékesíti; óriási nagy termét üvegkupola takarja. A város rohamos emelkedése a háztelkek árát rendkivüli módon emelte (a Madison- és Dearborn-street szögletén a m2 területet az Interocean ujság 13.000 frankkal fizette!); hogy az ily drága területek értékesíthetők legyenek, ujabban vasszerkezettel és könnyü téglából 10-20 emeletes házakat építettek, amelyek közt a legnagyobbak a Tacoma, Monadnock, Auditorium és a szabadkőművesek épülete, amelyekben a följárat fölhuzókkal történik; ezek száma több mint 5000. Ujabban a 8-10 emeletes bérházak és szállók száma is nagyon megszaporodott. A nagyobb szállók a Palmerhouse (746 szoba), a State és Monroe-street sarkán, a Grand Pacific hotel (600 szoba), a Tremont house (230 szoba), a Sherman-house (300 szoba), az Auditorium-szálló (500 szoba), a Leland-hotel (300 szoba) stb. Mindezen óriási épületeknek külseje kaszárnyaszerü hatást tesz, de belsejök nagy kényelemmel van berendezve. Emlékszobrokban C. igen szegény.
Ashland Block.
A Lincoln-parkban, a Michigan-tó közelében áll Grant generális lovas szobra, a park bejáratánál a Lincoln-emlék, és ennek közelében La Salle (l. alább) szobra. A templomok és imaházak összes száma 465. Ezek közül azonban alig van egy is, amelynek különös művészi becse volna. Említésre méltók: a Second Presbyterianchurch a Michigan-avenuen, gót izlésben, csinos toronynyal; a First Presbyterian-church szintén gót izlésben, a kat. St. James-templom, pompás üvegfestményekkel és Szt. Péter szobrával, a kat. székesegyháznak van a városban a legszebb orgonája.
A lakosság
A lakosság szaporodásának gyorsasága még az Egyesült-Államokban is feltünő. 1831. még csak 100 lakosa, 1848. 20023, 1870. 300000, az 1890. népszámlálás szerint 1.208669, 1892-ben pedig 1.438000 volt, akik közt a föld majdnem minden nemzetisége képviselve van. Az 1890-ki népszámlálásban kimutatott 1.208669 lak. közt volt:
Kereskedelem és ipar. Gabona- és állatkereskedését tekintve C. földünknek első városa; ezt fekvésén és közlekedő vonalain kivül bámulatos intézményeinek köszönheti. A gabonakereskedést az elevátorok, 20 m. magas, egymás mellé és fölé helyezett pincék mozdítják elő, ahol 30 millió bushel fér el, ahol a gabonát minősége szerint (1, 2, 3. sz.) osztályozva elhelyezik és róla egy bont vagyis warrantot állítanak ki, amely készpénzül szolgál. A gabonaforgalom (1892) 400 millió bushelnél többet tett ki.
Szabadkőmüvesek temploma.
Az állatkereskedés emelésére szolgálnak a világhirü, 350 ha.-nyi területet elfoglaló Stock Yardok (marhaaklok) a város D. Ny.-i részében; ezek minden vasuti vonallal direkt összeköttetésben állanak; 25000 ökröt, 14000 juhot és 150000 disznót képesek befogadni; 32 km. hosszu, fával burkolt utcáik, 32 km. itató és 80 km. hosszu etető vályuik vannak. 1892. eladásra került C.-ban 3.511796 szarvasmarha, 7.714435 sertés, 2.145079 juh és 86998 ló. Az állatkereskedéssel összefügg a huskereskedés is, amit a rendkivül ügyesen berendezett, mintegy 26 nagy vágóhid mozdít elő, amelyek közt az Armour, Swift, Nelson Morris cégeké világhirü. Azon munkások száma, akik az állatok leölésénél, a hus fölvágásánál, füstölésénél vagy egyébként való elkészítésénél vannak elfoglalva, meghaladja a 25000-et. Az Armour-cég évenként 385000 szarvasmarhát ölet le mindegyiknél 10 frank a tiszta nyeresége. Az ipar előmozdítására szolgál a C. vize; legvirágzóbb iparágak: az ércolvasztás, a kocsigyártás (a Pullman külvárosban), gépgyártás (legnagyobb cég a Mac Cormick, amely 3000 munkást foglalkoztat), az óragyártás (az Elgin cég 1800 munkást foglalkoztat és naponként 2000 órát készít), a butor-,cipőgyártás és a különféle ruhák készítése. C ipara és kereskedelme különösen az Egyesült-Államok nyugati részeinek emelkedésével áll szoros összefüggésben. A vasutak is óriásilag fejlődtek a város körül; 28 társáságnak 68000 km. hosszu vonalai futnak benne össze; naponként 1360 vonat érkezik ide; ezek közül 262 gyorsvonat, 660 városi, 274 teher-, 164 marhát, gabonát v. fát szállító vonat. A pályaházak száma 32. A vasuti forgalomhoz járul még a hajózás; magának a városnak flottája 68 gőzösből, 137 vitorlásból áll; kikötőjében 1892. 9252 hajó hagyta el a várost 4.972000 t. tartalommal. A kis Michigan-csatorna, amely a Mississippibe vezet, nagyobbára csák kőszállításra szolgál. Két év óta azonban kiszélesítését és kimélyítését tervezik olymódon, hogy a nagyhajók is eljuthassanak Saint-Louisból a Michigan-tóba. Az összes forgalom a külfölddel 1891. 1844 millió dollárt tett ki; ebből a bevitelre 845, a kivitelre 878 és a transito-forgalomra 57 millió esett; legfontosabb cikkek: a gabona és liszt, a füstölt hus, zsir, marhahus, bőrök, fa. Magában á városban 622 km. hosszuak a lóvasuti és 104 kilométer hosszuak a villamos vasúti vonalak; csak az utóbbiakat közel 190 millió ember használta 1890. A helyi kereskedést óriási árutárak közvetítik, aminők a Marshall Fieldé (1450 alkalmazottal és 120 millió dollár forgalommal), a Lehmanné, hová különösen az olcsó árak csalogatnak stb.
A közigazgatás és szellemi műveltség.
A közigazgatás élén áll egy polgármester (7000 dollár fizetéssel) 68 fizetés nélküli tanácstaggal; a polgármestert (mayort), regisztrátort, kincstartót, ügyészt és a tanácstagokat 2-2 évre választják, a többi városi tisztviselőt a polgármester nevezi ki. A város főkiadásai voltak 1891. közmunkára 1.806052, tűzoltoságra 1.300000, rendőrségre 2.182906, iskolákra 4.734000, vizvezetékre 3 millió és 48000 dollár, tisztviselők fizetésére 180000. Vizzel a Michigan-tóból látják el. A nyilvános iskoláknak és nevelőintézetéknek száma: 120. Ezek háromfélék: Pitmary-, Grammar- és High-schools, amelyek mindegyike 4-4 osztályra oszlik. Mindahárom városnegyednek megvan a főiskolája; és pedig a Northwestern, a Lake Forest University és a University of C. A teologiai szemináriumok száma 6; orvosi és gyógyszerésziskola van 14; jogtudományi iskola 2 és bölcselettudományi 1. Olyan állandó drámai szinháza C.-nak nincs, amelyben egész éven át tartanának előadásokat; mindamellett szinházakban nincsen hiány; összes számuk, nem számítva a rendkivüli nagy előadásoknak szánt Auditoriumot, 14. És pedig: Mc. Vicker szinháza 2300 személy számára angol drámai és vigjáték-előadásokra; a Columbia-szinház, 2000 ülőhelylyel, szenzációs drámák előadására; a Hooley-szinház, 1800 ülőhelylyel, olyan előadásokra mint a Mc. Vickerféle; a C. Opera House, 2000 ülőhelylyel, ballet-és tündér-jelenetek előadására; a Haymarket szinház, 2650 ülőhelylyel, főképen amerikai drámák és vigjátékok előadására; a Windsor-szinház, 2700 ülőhelylyel, vigjátékok és bohózatok előadására; a Criterion-szinház, 1800 személynek, operettek és bohózatok előadására; az Alhambra-szinház, népies drámák és könnyü operetteknek; a Grand Opera House 1328 ülőhelylyel, kizárólag népies drámák és operettek előadására; Havlyn-szinház, 1500 ülőhelylyel és Jacobs Clark Street szinház, melodrámák és modern szenzációs darabok előadására; a Jacobs Academi of Music, 2200 ülőhelylyel a Standard-szinház 1800 személy számára igen olcsó árakkal, és a Madison Street-szinház 650 személy számára; ez az egyedüli szinház, amelyben vasárnapokon is van előadás. A sajtó időszakos termékei mindenféle modern nyelven jelennek meg; összes számuk 532; ezek közül 25 napi és 260 heti lap. A hirlapirodalom rendkivül nagy apparátussal dolgozik; a Tribune, a Herald, az Inter Ocean kiadása évenkint legalább 5 millió frankba kerül; ennek dacára jövedelmük is rendkivül nagy. A Tribune részvényeit 5000 frk-ért bocsátották ki és ma 125000 frank az értékük; ezt főképen a rendkivüli módon kifejlett hirdetési rendszernek lehet tulajdonítani. A nyilvános könyvtárak közül (összesen 4) a legnagyobb a városházán van (1892) 176527 kötettel; az olvasó termekben 587 folyóirattal. A tudományos, jótékonysági és egyéb egyesületek száma is rendkivül nagy; a kiválóbbak a C. Historical Society, a C. Art Institute, kép-, érem-, szobor- és régiséggyüjteménynyel; az Illinois Humane Society, Cook County Infirmary stb. A sok Club közül a nagyobbak: az Union League Club (1200 taggal), a Calumet Club, az Illinois Club, Standard Club stb. A kórházak száma 19; a nagyobbak: Alexian Brothor's hospital, Bennet hospital, C. Emergency hospital, C. Cook County hospital stb. Olyan élénk kereskedő városban mint C. a bankok és pénzváltók száma is rendkivül nagy; csupán nemzeti (American exchange nationalbank; Atlas national bank, Calumet national bank, C. national bank stb.) bank van: 24, amelyekhez sorakoznak a különféle magánváltóházak. Konzulátust C.-ban 13 ország tart fenn; az osztrák-magyar konzulátus az V. avenue 80. sz. alatt van.
Rookery.
Történelem.
Midőn a spanyolok Közép-Amerika különböző részeit foglalgatták el, az amerikai nagy tavak vidékén francia hittérítők és tengerészek tettek fölfedező utakat. Nicolet jezsuita volt 1639. az első, aki Chicago partvidékén megfordult; 1670. az első telepítvényes, aki C. vidékén ütötte fel tanyáját Moreau Péter francia tengerész katona volt; 1679. La Salle Róbert C. vidékéről az algonkin-indusok utmutatása szerint a Michigan-tó partjáról átment a Mississippihez és azon lehajózott a torkolatáig.1763. C. területe az angolok birtokába ment át. 1795. a pottavatomi nevü indus törzs átengedte a Michigan-tó déli környékét az Egyesült Államok kormányának. 1803. épült C. területén fából egy kis erősség a prémes állatokkal kereskedő ügyvivők védelmére; körülötte 3 ember épített magának egy-egy kunyhót; egy szegény néger, egy Le Mai nevü kanadai ember és Kinzie ügynök voltak C. első háztulajdonosai. 1812 augusztus 15-én az indusok a faerősség és környékének lakóit megrohanták és leölték; a 18. utcában még ma is őrzik azon fát, amelynek közelében az öldöklés állítólag végbe-ment. Az indusokkal a béke helyrellíttatván, Dearborn erősséget 1816. ujra fölépítették és közelében a prémkereskedők ujra megjelentek. 1821. 16 fehér lakója volt C.-nak. 1823. 5 telektulajdonos, saját bevallása szerint, 12000 frankkal rendelkezett. 1827. elhatározták a C. és Mississippi folyókat összekötő csatornának építését. 1830. a Keokük vezérlete alatt álló indusok végleg elhagyják a Michigan-tó környékét. 1831-ben pedig már 100 lakosa van a leendő világvárosnak. 1836 jul. 4-én megkezdik a csatorna munkálatait és`végbemegy az első boom. 1843. a bevándorlás nagyobb mértéket ölt; 1845. a . lakosok száma 12000; e szám gyorsan növekedett 1871-ig, amidőn elérte a 330000-et. Ezen évben, október 8. egy O'Leary nevü irországi ember házában tűz üt ki és elhamvasztja a város nagy részét; 17450 ház égett le, 275 ember élete és 950 millió frank érték lett a tűzvész áldozatává. Két évvel későbben azonban a város hamvaiból ujra fölépült,
Biztosító-intézet.
csakhogy szolidabb épületekből és sokkal rendesebben. Az 1873-diki krachot C. is megérezte; azonban a 70-es évek végétől kezdve a haladás folytonos volt, aminek az 1893-ki világkiállítás még ujabb lendületet adott. V. ö. Andreas: History of C. 1884, 3. köt.; Shick: C. and its environs 1891.; Bruwaert: C. et l'exposition universelle Colombienne (A Tour du monde 1893. 1686-88. számaiban); Cornely: Die Welt-Ausstellung in C. 1893.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
