Debreceni hitvita
Debreceni hitvita. 1568 febr. 2. történt a kálvinisták és unitáriusok között. Miután ugyanis az Egri Lukács ügyének tárgyalása végett Szikszóra összehivott zsinatot, mely az 1567 nov. 15. kelt meghivó szerint a következő évi jan. 6. tüzetett ki, Schwendi Lázár, a felsőmagyarországi főhadparancsnok betiltotta volt, e tilalom hatása alatt a Váradon 1567 dec. 14. összegyült esperesek a Melius vezetése mellett zsinatot hivtak össze Debrecenbe a következő évi febr. 2. oly módon, hogy a megjelenésre nemcsak a kálvinérzelmü lelkészeket szólították fel, hanem az ellenkező véleményüeket, azaz az unitáriusokat is. A tilalom dacára mégis megtartott szikszói zsinaton a tiszántúli esperesek szintén jelen voltak ugyan, de az Egri Lukács ügyének elintézésében, mely a Schwendi által Kassára jan. 27. engedélyezett zsinaton történt, a Debrecenbe összehivott zsinat határidejének közelsége miatt nem vehettek részt. E debreceni zsinat kitüzött tárgya az unitáriusokkal való vitatkozás levén, ez meg is trötént, de természetesen eredmény nélkül, amennyiben az ellenfeleknek egyike sem hajolt meg a másik előtt. Sőt bizonyos tekintetben még befejezetlen is maradt a vita, legalább annyiban, hogy Melius egy pár tételének bebizonyítását - talán betegeskedésére való hivatkozással - ez alkalmoról elhalasztotta s valamelyik következő disputációra igérte. Teljes mértékben bizonyos, hogy ez a hitvita szolgált alapjául az unitárius eredetü (valószinüleg Karádi Pál által irt) Disputatio Debrecinensis c. nagyon érdekes szatirikus drámának, melyet a Kénosi Tőzsér János-féle unitárius egyháztörténetből Jakab Elek tett közzé (1879). Ebből a debreceni hitvitán jelen volt legkitünőbb személyiségek neve is kideríthető, még pedig akként, hogy a kálvinisták élén Melius Péter, Czeglédi György és Thuri Pál állottak, az unitáriusok vezetői viszont Dávid Ferenc, Blandrata György stb. voltak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
