Denevérek
Denevérek (Vespertilionina), a kézszárnyu és rovarevő emlősök (Chiroptera insectivora) csoportjának egyik családja, rövid, sima orral, aránylag nagy fülekkel és fülfödőkkel. Éjjeli állatok, nappal az erdőkben a lomb között, faodvakban, barlangokban, tornyokban, házfödelek alatt, kőfalüregekben stb. tartózkodnak. Az egész földön el vannak terjedve, a hideg földöv kivételével. Egyesek az erdőkben és erdők közelében, mások a térségeken és mocsarak mellett s ismét mások az emberi lakások közelében tartózkodnak. Nyáron át egyenként élnek, de télire nagyobb társaságokra gyülekeznek össze. Téli álmot alszanak s ezt már az ősz derekán megkezdik s rendesen a tavasz teljes beálltával szakítják félbe. Ilyenkor mindig hátsó lábaikkal kapaszkodnak meg, még pedig többen egy csoportban. Igen ügyesen repülnek s a fákon is ügyesen kusznak, de a földön nagyon ügyetlenek. Vannak közöttük olyanok, a melyek már alkonyatkor röpdösnek s viszont olyanok, amelyek csak az éjjeli órákban, vagy hajnalban. Táplálékuk rovarokból áll s ezeket repdesve fogdossák el. Miután étvágyuk kielégítésére igen sok rovar szükséges, ezeknek elfogdosásával nagy hasznot tesznek. Az anya tavaszszal két fiat hoz a világra, amelyeket aztán egy ideig emlőin hordoz. Az az általános hit, hogy a denevérek belekapaszkodnak a hajadon főbe, egészen téves. Hazánkból ez idő szerint mintegy 20 denevérfaj ismeretes. Idevonatkozólag lásd Margó T. és Daday J. tanulmányait.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
