Duka,
Duka, 1. Péter, báró, táborszernagy, szül. Eszéken 1756., megh. Bécsben 1822 dec. 29. 1776. az oláh-illir határőrezredben vállalt hadiszolgálatot, 1778. hadnagy, 1787. kapitány, 1789. őrnagy lett. A Famars melletti ütközetben, továbbá Berlaimont s Maubeurge ostrománál kitüntetvén m agát, alezredessé léptették elő, s a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét adományozták neki. 1796. ezredes, 1800. vezérőrnagy s temesvári várparancsnok, 1801. altábornagy s főszállásmester, 1805. pedig a temesi bánság parancsnoka lett. 1813. szeptemberben táborszernagygyá neveztetvén ki, I. Ferenc kiséretében résztvett a szabadság-háborukban. A király azonkivül számos fontos küldetésre használta fel s érdemeiért a Lipót-rend nagykeresztjével jutalmazta meg. 1815 óta tagja volt az államtanácsnak.
2. D. Tivadar (dukafalvi és kucsini), az angol kir. bengáliai hadsereg nyug. főorvosa, született Dukafalván (Sárosmegye) 1825 jun. 22-én. Jogot tanult Eperjesen s 1846. ügyvédi oklevelet nyert. 1848-ban mint budavári nemetőrt Parendorfba s onnan lipótvári szolgálatra rendelték. A schwechati csata után honvédhadnagyi ranggal a 7. hadtest parancsnokának főhadiszállására, Pozsonyba ment s a világosi fegyverletételig mint fővezéri titkár és segéd Görgei tábornok oldalán szolgált. Orosz hadi fogságából megszabadulván, Graefenbergen át 1849 vége táján Drezdába, majd Párisba jutott. 1850. Türr István társaságában Londonba ment s orvosnövendéknek állt be a Szt.-György kórház orvosi kollegiumába. 1853. letette a doktori vizsgálatot, mire nemsokára a kelet-indiai hadsereg tábori orvosává nevezték ki Belgiumba. 1864. meglátogatta hazáját. 1877. ezredesi ranggal nyugdijazták s azóta Londonban lakik. A m. tud. akadémia 1863 jan. 13. választotta lev. tagjává; tagja azonkivül a londoni kir. orvosi-egyletnek és más tudományos társulatoknak. D. nagy irodalmi munkásságot fejtett ki; sok cikket küldött lapjainknak a keletindiai viszonyokról, szokásokról, Kőrösi Csoma Sándorról stb. s több dolgozatot tett közzé az angol lapokban. Nagyon számosak orvostudományi cikkei is. Önálló munkái: Life and Works of Alexander Csoma de Kőrös (London 1885, magyarul Budapest 1885); An Essai on the Bráhni Grammar (London, 1887); Első benyomások Keletindiában (S.-A.-Ujhely); Európai háztartás Keletindiában (U. o. 1889); Emlékbeszéd Grote Arthur, a m. tud. akadémia külső tagja felett (Bpest 1889); Beszéd, melyet mint a Londonban székelő brit és külföldi bibliatársaság küldöttje, Göncön, a Károli-ünnepély alkalmából tartott 1890 szept. 14. (U. o. 1890); Emlékbeszéd Rádzsa Rádzsendralála Mitra, a. m. tud. akad. külső tagja felett (U. o. 1891). V. ö. Szinnyei, Magyar Irók.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
