Durranó gáz.

Full text search

Durranó gáz. Igy nevezik általában mindazokat a gázelegyeket, amelyek a meggyujtáskor erős explozióval elégnek. Az explozió azért következik be, mert az elégéskor a hőmérséklet hirtelen igen jelentékenyen - több ezer fokkal - emelkedik, minek megfelelően a képződő gázalaku égéstermékek hirtelen erősen kiterjednek és az edény falára oly jelentékeny nyomást gyakorolnak, hogy azt, ha csak nem tulerős, erélyesen szétlökik. Ilyen D. a hidrogén-oxigén D., a klor-hidrogén D. Még ezeknél is erősebb explozióval elégő gázelegyeket a szén-hidrogének és oxigén elegyítése utján kaphatni. A világító gáz lényegében hidrogén és szénhdirogének elegyének tekinthető, tehát ez is oxigénnel keverve erősen robban gázelegyet ad. Természetesen a levegő is, melynek 1/5-része oxigén, robbanó gázelegyet ad a világító gázzal. Ezért történik robbanás olyan helyiségben, amelybe nagyobb mennyiségü világítógáz ömlött, a gázcső megrepedése, vagy más oknál fogva, ha abba égő gyertyával belépnek. Éghető folyadékok (éter, széndiszulfid, benzin, ligroin stb.) gőzei is a levegőbe elegyedve, veszedelmes robbanást okozhatnak. Megjegyzendő, hogy az elégés akkor a leghevesebb, ha az elegyrészek viszonyos mennyisége olyan, mint amely viszonyban azok kémiailag hatnak egymásra. Igy p. két térfogat hidrogén elégéshez épen egy térfogat oxigén szükséges, ennélfogva a leghevesebben égő hidrogén-oxigén D. az elsz, mely két térfogat hidrogén- és egy térfogat oxigénből áll. Ha az oxigén mennyiségét szaporítjuk, mindig gyengébb és gyengébb lesz az explozió, végül olyan elegyhez jutunk, mely már nem is gyul meg többé. A budapesti világító gázra nézve a következő számadatokat Than tanár állapította meg. (V. ö. Than Károly; A világító gáz meghatározása a levegőben T. T. Közlöny 1882). H a levegőhöz 5%-nál kevesebb világító gáz van elegyedve, az elegy lángtól nem gyulad meg, illetőleg csak ott, ahol a láng a gázelegygyel érintkezik. A meggyulás felső határát akkor éri el, ha a világító gáz mennyisége 28%-nyira felszaporodott; a robbanás akkor a leghevesebb, ha a levegő 15-20% világító gázt tartalmaz. Különösen a kőszénbányákban időnként bekövetkez és nagy szerencsétlenségeket okozó robbanásokat a kiömlött metán (bányalég) idézi elő.
A legjobban ismert D. a hidrogén-oxigén D. ugy is készülhet, hogy két térfogat hidrogéngázt egy térfogat oxigénnel elegyítünk. Előnyösebb azonban a kénsavval megsavanyított viz elektrolizisével előállítani. Az e célra használt készülékek közül legismertebb a Bunsen szerkesztette készülék, mely különösen a gáz-analizisekhez szükséges D. előállításához való. E készülékben az elektromos batteria sarkaival összekötött két platina lemez van; a pozitiv sarokkal összekötött elektrodon az oxigén, a negativ elektrodon a hidrogén fejlődik. A két gáz még a készülékben összeelegyedik és a gázvezető csövön távozik. E D. szintelen, szagtalan gázelegy, melynek sürüségét Kalecsinszky Sándor 0,4143-nak találta (levegő 1). A meggyujtáskor igen hevesen elég. Az elégéskor (zárd edényben) a hőmérsék 2844 foknyira emelkedik, a nyomás pedig 9,5 atmoszférára. A hidrogén égés hőjéből az következnék, hogy a hőmérséknek 10 575 foknak kellene lennie, a nyomásnak pedig 26,5 atmoszférának. Mint láthatjuk, a talált és számított hőmérséki fok és igy a nyomás között is igen lényeges az eltérés. Ez eltérés ugy magyarázható, hogy 3000 fokon tul a vizgőz már alkotó részeire bomlik (disszociál) és igy az elégés pillanat alatt nem mehet végbe, hanem csak annyi D. ég el eleinte, mig a hőmérsék 3000 fokra fölemelkedett és azután az égés szünetel és csak akkor folytatódik, ha a még el nem égett gázelegy hőmérséke lehülés folytán csökkent. A D.-t nemcsak az égő láng, hanem az elektromos szikra, sőt a finomul eloszlott platina (platina tapló) is meggyujtja.
Másik fontos D. a klor-hidrogén gáz-elegy. Ugy is készülhet, hogy egyenlő térfogatu hidrogén és klorgázt összeelegyítünk. Kényelmesebben és jobban, a tömény sósavnak elektrolizise utján, a hidrogén-oxigén D. készítéséhez hasonló készülékben. A gázt vékony falu üvegtekékbe bizonyos elővigyázattal beforarasztani is sikerül. A klorhidrogén D. érdekes sajátsága, hogy napfény hatására a klor és hidrogén egymással kémiailag egyesülnek és sósavgáz keletkezik. A napfényen az egyesülés pillanatnyi idő alatt történik, ugy hogy ha nem tulerős az üvegedény, azt heves explozióval szétveti. Szétszórt fény hatására a kémiai egyesülés lassubb. A nap sugarai közül a kék, ibolya, viola szinü sugarak idézik elő a kémiai átalakulást. A klor-hidrogén D.-t e sajátságánál fogva Bunsen és Roscoe fotometrikus mérésekhez használták. De nem csupán a napfény, hanem más kémiai sugarakban bővelkedő fényforrások (p. égő magnézium, elektromos fény, Drumond-fény stb.) hatására is explodál. Mindezeket meggondolva, beláthatjuk, hogy e D.-t a napfény teljes kizárásával és gyönge vörös vagy sárga fény mellett készíthetjük célszerüen ugy, hogy a lángot vörös üveggel körülveszszük.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me