Durranó sav és sói.
Durranó sav és sói. A szénvegyületek közé sorolható savtermszetü vegyület, mely szabad állapotban nincsen előállítva; sói azonban az u. n. fulminátok, jól ismert vegyületek. A durranó savat az acetonitrilből (CH3-CN) vezethetjük le, ebben egy hidrogén helyét a nitro-csoporttal (NO2) pótolva; képlete tehát CH2.NO2.CN. A sói ugy származnak, ha a hidrogén helyét fém pótolja. Közöttük legfotnosabb a durranó kéneső v. mercuri-fulminat C2N2O2.Hg; ugy készül, hogy kénesőt salétromsavban oldunk, majd kevés borszeszt elegyítünk a folyadékhoz. Kis idő mulva heves hatás áll be és ekkor még borszeszt adunk a folyadékhoz. A kezdetben levállott kéneső ismét feloldódik és a durranó kéneső válik ki kristályos pelyhek alakjában. Forró vizből átkristályosítható. Tiszta állapotban előállítva, selyemfényü, szürkés kristályokból áll; hideg vizben alig, forróban meglehetősen oldódik. A hevítéskor, ugyszinte ütésre nagy hevességgel felrobban. A tömény kénsavval is robban. E vegyület annyiban bir gyakorlati fontossággal, hogy a gyutacs készítéséhez használják. A durranó ezüst v. ezüst-fulminát C2N2O2Ag2, ezüstből épen ugy készíthető, mint az előbbeni vegyület. Tiszta állapotban előállítva finom tű alaku kristályokból áll, melyek hideg vizben nehezen oldódnak. Ütés vagy hevítésre hasonlókép felrobban.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
