Elévülés
Elévülés (longi temporis praescriptio) a régibb elmélet szerint jogfosztó E. (praescriptio extinctiva) elentétben az elbirtoklással, mint jogszerző E.-sel (pr. aquisitiva ) az időfolyásnak jogmegszüntető hatása, vmely jognak elvesztése pusztán azért, mert a törvény által meghatározott időn át nem gyakoroltatott. Ezzel szemben a keresett E. csakis a törvényes határidő alatt nem támasztott keresetnek elvesztését jelenti, mig maga a jog más uton érvényesíthető s csak kereset által való érvényesítés van kizárva. A római jogban a keresetek rendszerint nem évültek el, vagyis «actiones perpetuae» voltak, későbben valamennyi kereset E. alá esett (actiones temporales). Rendes elévülési idő 30 év, mely mindig a keresetszülemléstől számítandó; a még meg nem szülemlett kereset a dolog természeténél fogva el nem évülhetvén (actioni nondum natae non praescribitur). A keresetszülemlél alatt actio nascitur) értjük a keresetnek nemcsak in thesi mint absztrakt lehetőségnek, hanem in hypothesi (ősszerü) létezését, melynek időpontja összeesik azzal az időponttal, melyben a kereset által védett jog vagy jogviszony tényleg törvény utján érvényesíthetővé vált. A kanoni jog szerint szükséges a bona fides is annak részéről, akinek az E. hasznára van. Az E.-t félbeszakítja a keresetnek támasztása, sőt az egszerü tiltakozás (protestatio), a kötelezett részérőli elismerés.
Hazai jogunkban a jogoknak rendes E.-i ideje 32 év. Minden magánjogi per 32 év alatt elévül, a megkezdett, de 32 év alatt nem folytatott per többé hasonlag nem folytatható. Kötelezvények, hacsak azoknak érvényét intés által fenn nem tartjuk, 32 év alatt bizonyító erejüket vesztik. Vannak perek, melyek E. alá nem esnek, ilyenek a koronai jószágokat visszakövetelő perek, a határjárást s határigazítást, a leány-negyedet, a hitbért, az osztályt kereső perek, mi természetes korollariuma annak, hogy a megfelelő jogok elbirtoklás alá nem esnek. A zálogvisszaváltási pereknek megindíthatási idejét az ősiségi pátensek szorították meg. Az 1883. évi XXV. tc. (uzsora-törvény) 19.§-a szerint a kamatok elévülnek, ha azokat a hitelező 3 év alatt nem követeli. A határidő annak az esztendőnek végével kezdődik, amelyben a kamatokat jogilag követelni lehetett. Az E. azonban a pénzintézeteknél elhelyezett betétekre alkalmazható.
E.-nek a büntetőjogban is van helye s itt kétféle: olyan, mely a bünvádi eljárást s olyan, mely a már jogérvényesen megállapított büntetésnek végrehajtását kizárja. A bünvádi eljárás megindítását kizáró E. annak felismerésén alapszik, hogy az idő folyamán a bizonyítékok elvesznek, megbizhatlanokká válnak s ez a vádlottnak büntelensége bizonyítását lehetetlenné teszi, v. legalább megnehezíti. A feledésnek, az idő engesztelő hatásának csak másodrangu szerepe van. Az ujabb btkvek azért az E.-i határidőnek elmultán kivül az E.-hez mást nem követelnek s az E.-nek még a legsulyosabb büncselekmények eseteiben is helyt adnak. Abbahagyott álláspontot jeleznek az osztr. btkv. intézkedései, melyek szerint halállal büntetett büncselekményeknél E.-nek helye nincs s az idő folyásának csak annyi a hatása, hogy ha a büntett elkövetése óta 20 év telt el, halálbüntetés nem szabható s a bünős 10-20 évig terjedhető sulyos börtönre itélendő; melyek szerint továbbá az E. csak annak szolgál javára: a) kinek a büncselekményből semmi haszna nincs már kezei között; b) aki amennyiben a tett természete engedi, erejéhez képest kártérítést adott (az u. n. tevékeny bünbánat, thätige Reue kelléke); c) az E. ideje alatt bűntetteknél semmi bűntettet, vétségeknél és kihágásoknál sem bűntettet, sem vétséget, sem kihágást el nem követett; d) az országból meg nem szökött. Hazai törvényeink az E.-ről nem intézkedtek. Az első tárgyu intézkedést az 1848. évi XVIII. tc. (sajtótörvény) 28. §-a tartalmazza, mely szerint minden sajtóvétség, mely ellen hivatalból való megtorlásnak van helye, hat hónap mulva, amely ellen pedig csak magánkereset indítható, 2 év mulva idősül el. Nyomaira azonban már az 1848. év előtti időben a Praxiscriminalis befolyása alatt akadunk. 1861 óta pedig a btkvek életbelépteig az osztr. btk .időszabványai nyertek alkalmazást az orsz. birói ért. s a bűnv. eljárásra vonatkozó 9. §-ában foglalt elvi kijelentés alapján, hogy a magyar büntető törvények és törvényes gyakorlat az osztrák büntetőtörvénykönyvnél szelidebbek. A magyar btkvek szerint a bűncselekmények elévülnek: 20, 15, 10, 5, 3 év, 6 hó alatt aszerint, amint halállal vagy életfogytiglani fegyházzal, 10 éven fölüli szabadságvesztés büntetéssel; öt éven fölüli szabadságvesztés büntetéssel; v. ennél kisebb büntetéssel büntetett bűntettről vagy vétségről, vagy kihágásról van szó.
Az E.-t félbeszakítja a biróságnak az elkövetett büncselekmény miatt tett intézkedése vagy határozata, de csak az ellen, aki ellen az intézkedés vagy határozat irányul s a határozat vagy intézkedés napján az E. ujra kezdetét veszi. Ha az eljárásnak megindítása vagy folytatása valamely előzetes kérdésnek hatósági elintézésétől függ, az E. az előzetes kérdés (praejudicialis kérdések) jogerejü elintézéseig nyugszik. P. szolgálhat a kettős házasság bűntette, ha az első házasság eredeti érvénytelenség cimén meg van támadva. A sajtótörvénynek rövidebb E.-i határidői ezentul is hatályosak. Az osztr. btkv. szerint , a jogérvényesen kiszabott büntetés soha el nem évült. A magyar btkvek szerint a büntetésnek E.-i határidői, a fenti megkülönböztetések szerint: 25, 15, 10, 5 és 1 év. Az E. az itélet jogerőre emelkedésének napján, a már megkezdett büntetésnél azon a napon kezdődik, melyen a végrehajtást az elitéltnek megszökése félbeszakította. A mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés a főbüntetéssel évül el. Az E. hatálya a hivatalvesztésre s a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére ki nem terjed. Az E.-t félbeszakítja az illetékes hatóságnak a büntetés végrehajtására tett intézkedése. A vagyoni elégtételek tekintetében a polgári törvény irányadó. A bányajogban a bányatörvény az E.-re vonatkozólag akként intézkedik, hogy törvényesen szerzett és törvényes míveléssel fentartott bányatelkekre való berontásnál vagy biróilag kijelölt földszinti vagy földalatti bányahatároknak erőszakos megsértése-, áthágása, v. áthelyezésénél E.-re hivatkozni nem lehet. Bányatelkek vagy bányarészek eladására vagy egyéb átruházására vonatkozó szerződéseket csalás, ravaszság, erőszak és félelem cimén a bányatelekkönyvben történt bekeblezéstől számítandó egy év alatt kell megtámadni, különben a kereset elévült.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
