Este
Este, régi fejedelmi család Olaszországban, melynek első ismertebb tagja Hugó őrgróf volt a XI. század elején. Fia: II. Azzo jelen volt VII. Gergely pápa diadalánál Canossában (1077) és nőül birta III. Welf hugát, Kunigundát. Az ő két fiával: Welf és Fucoval a család két ágra oszlott, a német vagy Welf-estei és az olasz vagy Fulco-estei ágra. A német ágból származnak a braunschweigi és hannoveri uralkodó családok (l. Welfek), az olasz ág pedig előbb Ferrara és Ancona, majd Modena és Reggio fölött szerezte meg az uralmat. Ez utóbbinak tagjai a XV. és XVI. században mint az uj életre kelt klasszikus irodalom, művészetek és tudományok pártfogói tüntek ki. III. Miklós érdeme, hogy az atyja, Albert által alapított ferrarai egyetem felvirágzott. (Megh.1441.) Fia: Lionel, maga is tudós volt (megh. 1450.) Öcscse, Borso, III. Frigyestől megszerezte (1452) a modenai és reggioi hercegi cimet, II. Pál pápa pedig Ferrara hercegévé nevezte ki. (Megh. 1471 aug. 20.) Herkules herceg a renaissance egyik legkitünőbb fejedelme volt, udvarába gyüjtötte a tudósokat meg művészeket. I. Alfonz egyaránt kitünt mint hadvezér és államférfiu és a költők pártfogója, kit különösen Ariosto dicsőített verseiben. 1509. mint a cambray-i liga tagja és a római egyház gonfalionereje szerencsésen harcolt a velenceiek ellen, de mivel a ligából kilépni később vonakodott, II. Gyula pápa átokkal sujtotta s megfosztotta összes pápai hübéreitől, nevezetesen elvette tőle Modenát és Reggiót. X. Leo még Ferrarát is el akarta tőle ragadni s csak 1527. kapta vissza Alfonz V. Károlytól ősi birtokait. (Meghalt 1535 okt. 31.) Fia, II. Herkules, Renata francia hercegnő férje, szintén V. Károlyhoz szított. Öcscse, Hippolyt biboros (a Tivoliban épült villa gazdája) sok érdemet szerzett a művészet körül. Utóda II. Alfonz, mint elődei, szintén a tudomány és művészetnek élt, de még inkább pompakedvelő és pazarló fejedelem volt. A lengyel koronát azonban nem sikerült elnyernie. Ő volt az, aki Tassot hét évig fogságban tartotta. (Megh. 1597 okt. 27). Gyermeke nem lévén, unokatestvére, Cäsar, I. Alfonznak természetes fia lett utóda, kit a császár Modena és Reggio birtokában meghagyott; Ferrarát azonban VIII. Kelemen pápa mint megüresedett pápai hübért az egyházi államhoz csatolta. (Megh. 1628.) Cäsar fia és utóda, III. Alfonz rövid uralkodás után egy tiroli kapucinus zárdába vonult vissza. Utódai: I. Ferenc, IV. Alfonz és II. Ferenc minden tekintetben jelentéktelen uralkodók voltak. Rinaldo herceg, ki 1695., az idősb ág kihalta után lépett a modenai trónra. a braunschweigi herceg leányát, Sarolta Felicitást vette nőül s e házasság révén egyesült megint az Este-családnak 1070 óta egymástól elvált két ága. Fia, III. Ferenc, Mária Terézia kortársa, tudományszeretete által vált ki. Udvarában éltek Muratori és Tiraboschi. (Megh. 1780.) Utóda, III. Herkules Rinaldo (szül. 1727 nov. 22.) megszerezte Massát és Carrarát, de a campoformioi békében (1797.) Modenát és Reggiot elveszítette. Benne kihalt az olasz Este-család férfiága (1803). Leányát, Mária Beatrix Ricciardát I. Ferenc osztrák császár és magyar király harmadik fia Ferdinánd vette nőül s ez alapította meg az osztrákház Este-ágát, mely 1801. a lunevillei békében kárpótlásul Modenáért Breisgaut és Ortenaut kapta, de 1805., a pozsonyi békében ezeket megint elveszítette. Ferdinád fia, IV. Ferenc 1814. az olasz királyság megszüntetése után visszakapta Modenát, 1829. pedig Massát és Carrarát is. (Megh. 1846. jan. 21.) Fia, V. Ferenc kénytelen volt az olasz nemzeti mozgalom elől Bécsbe menekülni és hercegségét Viktor Emanuelnek átengedni (1859), s midőn 1875 okt. 20. elhalt, kihalt az Este-család osztrák ága is. V. ö. Campori és Salerti, Luigi, Lucrezia e Leonora d'Este. Studi. (Torino 188 .) - E. Beatrix, l. Beatrix (II. kötet 772.). - E., angol család, l. D' Este.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
