Eszt nyelv és irodalom
Eszt nyelv és irodalom. Az eszt nyelv a nagy urálaltaji nyelvfaj ugor családjához tartozik s a finn nyelvvel a legszorosabb testvéri viszonyban van. Az eszt nyelvet egész Esztország, továbbá az Ösel-sziget lakói és Livland nagy része, összesen mintegy 633500 ember beszéli. Három tájszólását különböztetik meg, u. m.: 1. a dorpati vagy keleti, 2. a revali vagy északi, s 3. a pernaui v. nyugoti tájszólást. A dorpati igen sok régiességet megőrzött, de a revali a legműveltebb, ebből fejlődött az eszt irodalmi nyelv. A 30 éves háboru előttről nincsenek az eszt népnek nyelvemlékei. Miután 1617. az orosz háboru véget ért és a béke feltételei szerint a lengyel hatalom Livlandban megszünt s az iskolák és egyházak működésüket ismét megkezdték, néhány derék ember feladatául tüzte ki az esztek művelődésének előmozdítását. Uttörő volt ezen irányban Stahl 1630-ban, midőn a keresztény vallás alapelveit kiadta eszt nyelven, rövid kérdésekbe foglalva. Utána következett Rossinius, ki Luther kátéját fordítá esztre (Riga 1632); ezzel egyidejüleg jelent meg Stahl-nak másik műve: Kézi és házikönyv Eszt- és Livland számára (Riga 1632); ugyanő adott ki egy eszt nyelvtan-t (1637), Blankenhagen Simon revali lelkész pedig 1642. egy egyházi beszédgyüjteményt. Az első eszt énekes könyv 1656. készült, több lelkész közreműködésével. Azonban tulajdonkép eszt irodalomról csak a XIX. sz. második tizede óta lehet szólni. Rendkivül gazdag az észteknek népköltése, és igen sokszor rögtönzik buskomoly dalaikat. Jeles műköltőjük Jannsen Lidia. Ébresztőleg hatott különösen az 1838-ban keletkezett eszt tudós társaság és Rosenplänter folyóirata. A tudós társaság gyüjtötte össze a régi népköltési hagyományokat s ezekből egy hőskölteményt szerkesztett, Kalevi poeg cimüt, mely méltó társa a finn Kalevalának (l. o.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
