Garam
Garam (Garan), a Duna egyik baloldali mellékfolyója, ered Gömör vármegyében, a Királyhegy (Kraliva hola) hegység DK-i tövében, a Telgárt község határában, mintegy 960 méter magasságban; eleintén nagy eséssel D-nek folyik, de Telgártnál délnyugatra kanyarodik s Vöröskőnél Ny-ra fordulva, azon szép völgyet öntözi, mely K-ről Ny-ra, majd NyDNy-felé csapván, az Alacsony-Tátra hegységét a Magyar Érchegységtől választja el. Itt a folyó esése már jóval kevesebb, mint a legfelső folyásában; tengerfeletti magassága ugyanis Vöröskőnél 800 m., Helpánál már csak 646, Benyusnál 557, Breznyóbányánál 498 és Besztercebányánál 330 m. Itt a Bisztrica felvétele után hirtelen D-re fordul s a körmöcbányai hegycsoportot K-felől szegélyezi. Zólyomnál (295 m.) hirtelen Ny-ra fordul s keskeny, regényes hegyszorosban áttöri a Nagy-Fátra hegységet, Bars-Szt.-Keresztnél tágabb völgypályába lép, melynek tengerfeletti magassága már csak 230-240 m. Itt DNy-ra fordul s innen kezdve a Nagy-Fátra hegylánchoz tartozó Ptácsnik, Ujbányai és Tribecs hegycsoport és a Magyar Érchegység közt képezi, aránylag nem széles völgyben, a határvonalat. Garam-Szőllősnél a már csak 170 m. magasságu völgy a sikságra nyilik s itt a G. folyó is DDK-nek veszi utját s Garam-Kövesden alul 107 m. tengerfeletti magasságban a Dunába ömlik. Egész hossza mintegy 275 km.; forrásának torkolatától való egyenes távolsága 150 km. Esése körülbelül 850 m., kilométerenként 3,09 m. A G. hajókkal nem járható, de tutajozás rajta, különösen Zólyomtól kezdve, igen élénk. Nevezetesebb mellékvizei jobb felől a Bisztra (Valaszkánál), Vaiszkovi patak (Lopérnál), Jaszenszki patak (Predajnánál) és Bisztrica (Besztercebányánál), melyek mind az Alacsony-Tátrából folynak alá, számos apró patak a Nagy-Fátrából folynak alá, számos apró patak a Nagy-Fátrából; a bal oldalon a Feketeviz (Kis-Garamnál), a Szalatna vagy Szlatina (Zólyomnál), továbbá számos kis patakon kivül a Szekince (Páldon alul); nagyobb jelentősége egyik mellékviznek sincs.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
