Graham
Graham, 1. Gerald, sir, angol tábornok, szül. 1831. Már. a krimi háboruban is részt vett, szintugy a Khinával folytatott opium-háboruban (1860). Hirét azonban csak 1882-ben alapította meg, midőn Aravi, a fellázadt egyiptomi pasának hadát Tell el Kebirnél (Wolseley fővezérlete alatt) szept. 13. megverte. Kevesebb sikerrel harcolt 1884. Felső-Egyiptomban a mahdi vezére, Osman Digma ellen és nem volt képes Chartumot és azzal együtt Gorodn pasát (l.o.) megmenteni. 1886 májusig Suakinban állomásozott és Berber felé vasutépítésbe is fogott, de azután a kormány csapatjával együtt visszahivta.
2. G. György, angol mekanikus, született Horsgillsben (Cumberland) 1675., megh. Londonban 1751 nov. 20. G. órás és mekanikus volt és később az órások céhének Master of the Court-ja Londonban. A hires Tompion órásnál tanult, ki az első zsebórát készítette a Hooke-féle rugóval. Tompion G.-t egészen magához vette és fiaként tartotta. G. igen ügyesen készített különösen mérőeszközöket, és ezekkel kiválóan a greenwichi csillagdát látta el. Az általa készített mérőeszközök az ő idejében nagyon sikeresek voltak. G. az Ingakompenzáció feltalálója; 1715. találta föl a rostélyingát, de később ennek alkalmazását elhagyta és a higanykompenzációt kezdte alkalmazni, továbbá az óránál a nyugvó gátszerkezet (échappement) föltalálója is (Graham-féle gátszerkezet, l. Gátszerkezet). A tőle készített eszközök közül hires az a szektor, melynek segítségével Bradley az aberrációt fölfedezte. Munkái londoni Philosoph Transactions c. évkönyvben jelentek meg. Halála után a Westminster-apátságban Anglia nagyjai között temették el.
3. G. János, skót festő, született Edinburgban 1754., megh. u. o. 1817. A londoni művészeti akadémián, majd Olaszországban képezte ki magát. 1788. az edinburgi Trustees-akadémia tanára lett. Nagyrészt történeti képeket festett. A legkiválóbbak: Dániel az oroszlánveremben; Ceres keresi Proserpinát (1786); Stuart Mária menekülése Lochleven-Castleból (1788); Stuart Mária kivégzése lőtt (1792); Dávid tanítja Salamont (1797).
4. G. Tamás, angol kémikus, szül. Glasgowban 1805 dec. 20., megh. Londonban 1869 szept. 16. Előbb glasgowi, utóbb (1837-1855) londoni (University college) tanár. Vizsgálatai közül legfontosabbak amelyeket a foszforsavakkal és sóikkal végzett; nagy fontosságuak továbbá kémiai-fizikai vizsgálatai, igy a gázdiffuziót (G.-féle törvény: a gázok diffuzió-sebessége, sürüségük négyzetgyökével fordítva arányos), a folyadékok dializisét és ozmozisát behatóan tanulmányozta. A gáz-okkluzióval is foglalkozott. Kimutatta, hogy a palládium nagyon sok hidrogént képes megkötni. Munkái angol folyóiratokban és angol nyelven jelentek meg: terjedelmes tankönyvét (Elements of chemistry) Ottó adta ki német nyelven bővítve 3 kötetben 1844-1845. E munka azóta több kiadást ért: több kémikus (Kopp Zamminer, Buff, Kolbe stb.) egyes részeit ujból átdolgozta, jelenleg is mint a kémia terjedelmes kézikönyvét általánosan használják.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
