Hubay,
Hubay, 1. Jenő, hegedüművész és zeneköltő, Huber Károly ifjabbik fia, szül. Budapesten 1858. Atyjától tanult s már 11 éves korában magára vonta a zenevilág figyelmét egy Viotti-féle versenymű kifogástalan eljátszásával. 1871. Berlinbe ment s ott négy évig képezte magát Joachim József vezetése alatt. 1876. résztvett az első szegedi országos dal- és zeneünnepély nagy hangversenyében, általános feltünést keltve. 1878-ban indult elsó európai körutjára; a magyar közoktatásügyi minisztérium támogatása mellett s Liszt számos ajánlólevelével ellátva Párisba ment, hogy a már akkor beteges Vieuxtempst (l. o.) keresse fel, kinek műveit nagy lelkesedéssel játszotta. Az ősz mester el volt ragadtatva játékától s e perctől fogva haláláig a legbensőbb viszonyban állt vele, sőt utolsó művét, 7-ik versenyművét is neki dedikálta. Az 1880-iki tavaszt Londonban töltötte, hol ujabb babérokat aratott. Ugyanazon év nyarán Algeriába utazott a haldokló Vieuxtemps óhajtására, ki zenei hagyatékának rendezését s kiadását is ő reá bizta, mely Brandus párisi zenekiadónál egy évvel későbben meg is jelent. Ez időben halt meg Wieniawsky is s a belga király Geväert zenedei igazgató ajánlatára 1881. H.-t nevezte ki a brüsszeli konzervatorium hegedü-tanárává. Ez időben 33-nál több zeneműve jelent meg a legelső kiadóknál. Atyja halála után 1885. a budapesti zeneakadémia tanárának hivták meg. Ugyanez évben a nemzeti zenedében is elfogadta a legfelsőbb hegedükiművelési tanári széket, 1886. pedig a pécsi országos dalárközgyülés választotta meg orsz. karnagynak, mely utóbbi állásától azonban 1889. visszavonult. 1894. elvette Czebrián Róza grófnőt, ki több szöveget irt férje szerzeményeihez. H. mint magyar zeneköltő az elsők sorában áll. Férfiakarai, magyar dalai, csárda-jelenetei, ábrándjai, átiratai, virágregéi, széles körökben ismertek s állandóan a hangversenyek műsorán állnak. Nagyszabásu orchesztrális művei, nyitányai, szimfoniái s a magyar királyi operaházban szinrekerült Alienor c. drámai operája is arról tanuskodnak, hogy hivatott felkentje a muzsának. Akadémiai kiváló tanártársával, Popper Dáviddal még 1886. megalapítá vonósnégyes társulatát, melynek kamaraestélyei azóta a fővárosi zeneközönség szélesmérvü felkarolásában méltán részesülnek. Legujabb operáját: A kremonai hegedüst 1894 nov. 10. adták először a budapesti operában.
2. H. Károly, Huber Károly idősbik fia, szül. Budapesten 1853., hol iskoláit is végezte. Atyja kezdetben őt is a zenészeti pályára szánta, de ő a jogi pályát választotta s letévén az ügyvédi vizsgát, több ideig mint ügyvéd önállóan működött. Az ő indítványára s tervezete szerint alakult meg a ma is virágzó Harmonia részvénytársulat (l. o.).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
