Kalán
Kalán, 1. Kis-K. (Kelán), kisközség Hunyad vármegye hunyadi j.-ban, (1891) 161 oláh lakossal; vasúti megálló. K.-t római kőfürdője hiresíti el. A fővárosból (Sarmizegethusa) felfelé a Maroshoz vezetett út első állomása Ad Aquas, Aquae, Ptolemaeus Υδατα-ja is ide esett. A rómaitelepet a mai falu helyén attól délre és északra a Sztrigytől jó fél órára fekvő, a mai országúttól és vasúttól alig pár percre éppen a falu irányában futó diluviális terrasszon megtalálhatjuk. Egy római ház pincéja ma is látható. Legnagyobb nevezetessége K.-nak a római «kőfürdő». 4 m. magas, 94 m. kerületü mésztuffa-magaslat közepébe kalánalakulag bevésett medence áll előttünk. A 14,2 m. hosszu, 71 m. széles, 3,7 m. mély medencéből délfelé keskeny sikátor vezet ki. Ennek két falában bevéset jelzi a helyet, hol lebocsátott deszkafallal eltorlaszolták a forrást. A kőmedencéből felbuzgó langyos viz (22°C.) azonban most szabadon foly ki és legfeljebb a kenderáztatók veszik hasznát s a nép veszi igénybe a díj mellett használható elzárt újabb fürdők helyett. Összesen 3 feliratos kőről mutathatjuk ki a K.-i származást. Ezek közül kettő Jupiternek, egy Herkulesnek szentelt oltár. A Jupiter-oltárok legnagyobbikán C. Julius Marianus decurio coloniae (Sarmizegethusae) prefectus pagi aquensis áldoz s ezen áldozati követ Torma Károly 1863. még a határon látta, de azóta a gör. kel. templom oltárául alkalmazták. A más két oltár a dévai muzeumot gazdagítja, a kőfaragó cégtábláival együtt. Téglahelyek is fordulnak itt elé. Igy:
LEG XIII GEM
P. MP. NIT. RTI
V. ö. Téglás Gábor, Archaeel. Értesítő, 1893. évf. junius 15. III. füzet, Kis-K. (Aquae) római fürdője és kőbányászata Hunyadmegyében; Kőváry L., Erdély régiségei.
2. Puszta-K. (Kriseny), kisközség u. o., (1891) 819 magyar, német és oláh lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Puszta-K.-on van a brassói bánya- és kohó-részvénytársaság nagy vasgyára, mely két nagy olvasztóból, egy vasöntőből, két kis pótolvasztóból és gépműhelyből áll. A nyersvas előállítására szükségelt, évenként mintegy 300,000 q vasérc a társaság alsó-teleki bányáiból kerül ki, a vasöntő üzeméhez szükséges nyers vasat a gyár saját nagy olvasztójából szerzi be. A nagy olvasztó évenkint mintegy 100,000 q szürke és fehér nyersvasat állít elő 400-450,000 frt értékben; a vasöntő 9000 q különféle kályha- és takaréktűzhelyet s 8800 q különféle géprészt és kereskedelmi öntvényt állít elő, 210,000 frt értékben; utóbbi cikkek piacai főleg Románia, Szerbia és Bulgária.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
