Kalkutta
Kalkutta (Calcutta), a brit-indiai birodalomnak és Bengália presidencynek fővárosa, az anglikán püspöknek, a legfőbb közigazgatási, katonai és igazságügyi hatóságoknak székhelye, a Huglinak, a Gangesz-delte egyik ágának balpartján, 129 km.-nyire a tengertől, az É sz. 22° 34', a K. h. 88° 24' alatt, (1891) 681,560, a külvárosokat (Alipore, Kidderpore, Balligunge, Entally, Sealdah, Bahar-Simlah, Nandanbagh, Chitpore) Haura (116,606) kivételével, beleszámítva 861,764 lak., kik közt alig 30,000 keresztény, a többi hindu (1/2 millió), mohammedánus 218,158), néger, khinai, maláji stb. A város 7 km.-nyi hosszuságban nyulik el a folyó partja mellett; szélessége pedig 2-3 km. D-felől számítva a város a következő részekből áll: a Garden Reach (a villák és kertek), ezt követik a dockkok, a Tolly Nallah nevü csatorna torkolata, az arzenál, a citadella vagyis Fort William, amelyet a Maidan vagyis eszplanad választ el, a Csauringi vagyis európai rész gyönyörü széles utcákkal és palotasorokkal, végül a Black Town, a benszülöttek városrésze szűk, piszkos utcákkal és kunyhókkal, melyben a kolera még mindig otthonos. K.-ban, illetőleg az európaiak városrészében a legjelentékenyebb épületek a government-house (klasszikus stilusban), a városháza (dór stilusban), Bangália tanácsháza, az igazságügyi palota, a Szt. Pál-kathedrális, egyéb templomok és a nagy hotelek. A Fort William körüli Eden-parkban és az Eszplanadon állanak Warren Hastings, Cornwallis, Wellesley, Hastings, Bentinck, Auckland, Harding, Lewrence, Elgin, Peel szobrai. A Black Townban a China, Chandni, Bada és Bohra bazárok a legnagyobbak. K.-nak van egyeteme 1857 óta, nagyszerü muzeuma 1866 óta, Hindu-, Sanszkrit-college-e, orvosi és számos középiskolája európaiak és benszülöttek számára, botanikus és állatkertje, csillagvizsgálója, lóversenytere; több tudományos egyesületen kivül itt van székhelye a hires Asiatic Society-nek is. A legfotosabb iparágak a jutaszövég, papirgyártás és indigó-raffineria. Mint kereskedelmi amporiumot Bombay tulszárnyalta ugyan és bár a nagy tengeri hajók rendesen csak a Diamond-harbourig (63 km.-nyire K.-tól) szoktak fölevezni, a brit-indiai birodalom kivitelének legalább is 1/3-a még mindig K.-n megy keresztül. A főbb kiviteli cikkek: nyers juta (1/2 millió tonna), jutazsákok, opium (főképen Hongkongba), tea (Londonba), rizs, olajos magvak, indigó (400,000 kg.), gummi, bőrök, salétrom és nyers pamut. A bevitelnél pamutfonalak és kelmék, gyapjuszövetek, fém- és fémáruk, ruházati cikkek szerepelnek első sorban. A Britisch Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, az osztrák-magyar monárkiának is van benne konzula. Az alsó Gangesz mellett 1644. az angolok elűzettek és Charnock vezérlete alatt a mai K. helyén telepedek le; itt 1690. esősítette meg letelepedésök jogát India császárja. 1699. kezdték meg az első erődöt építeni. 1756. a bengáliai nábob a K.-i telepet feldúlta, amiért Clegreveve vett bosszut (l. India történelme). Ezen idő óta gyorsan fejlődött.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
