Kambri-szisztéma,

Full text search

Kambri-szisztéma, a paleozoi vagy geologiai első kornak lerégibb rétegcsoportja, mely közvetlenül az őskor vagy archei kor paláira telepszik, fedőjeként pedig a legalsó szilur-szisztémabeli rétegek szerepelnek. A név «Cambrier» nevü ó-birt néptörzs után készült, lévén ezek Britannia legrégib népe, e szisztéma pedig a legrégibb kövületeket rejtő rétegcsoport a Földön. Angliában helyenként 3000 m. vastagságu. Zöldesszürke, feketés v. vereses agyagpala és homokkő képezi legfőképen anyagát. Növények közül kizárólag csakis fukoidok ismeretesek e szisztémából, helyenként azonban még ezek is kétségesek. A fauna a kezdetleges állapotokhoz képest már feltünő gazdag. Vak trilobiták közül különösen nevezetesek: agnostus, paradoxides, olenellus, asaphus, olenus stb., a brachiopodák közül: lingula, lungulella, obolus, discina stb. Elszórva és igen alárendelten találni spongya-, meduza-, féreg- és cephalopoda-maradványokat. Halak, édesvizi és szárazföldi állatok akkor még nem éltek. Fel szokták osztani alsó-, közép- és felső-Kambri-szisztémára. Hazánkban teljesen hiányzik. Britannián kivül erősen van kifejlődve Skandináviában, É.-Franciaországban, Belgiumban és Csehországban, továbbá hatalmasan É.-Amerikában. Nevezetes, hogy egyrészről az észak-európai meg csehországi, másrészről az európai és az észak-amerikai K. között lényeges eltérések vannak. Régebben (sőt egyes geologusok még ma is) a K.-beli rétegeket a szilus-szisztéma alsó emeletéhez sorozták és nem különböztették meg mint külön szisztémát. É.-Amerikában a Felső-tó vidékén a gazdag réztelepek, valamint az ezüstelőfordulások K.-beli rétegekben vannak.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me