Kameke, 1. György Arnold Károly, porosz gyalogsági tábornok, szül. Pasewalkban 1817 jun. 14., megh. Hohenfelde nevü pomerániai birtokán 1893 okt 12. A porosz hadseregben szolgált 19-ik évétől kezdve. 1850. kapitány lett a táborkarban, 1856-58-ig a bécsi követségnél volt alkalmazva, 1863. a VIII., 1865. a II. hadtest táborkari főnökévé tették. Részt vett az 1866. háboruban, és 1867. a műszaki csapatok élére került. Az 1870-1871. háboruban mint dandárnok küzdött, és különösen Spicheren és Gravelotte-nál tünt ki. Részt vett Metz ostromlásában és megadásra kényszerítette Diedenhofent, Montmédyt és Mézierest. Azután mint a műszaki kar feje Páris ostromához fogott. 1871 febr. 18. az összes várak főbiztosává tették és febr. 26. a meghódoló Párisban térparancsnok lett. A béke megkötése után a szövetségi tanácsban képviselte Poroszország éredekeit minden a honvédelmet illető kérdésekben. 1873 nov. 9. Roon helyébe hadügyminiszternek nevezték ki, 1875 márc. 22 pedig gyalogsági tábornoknak. 1883 márc. 3. egészségügyi okokból nyugalomba vonult. A Metz körüli fortok egyike az ő nevét viseli.
2. K. Ottó, német festő, szül. Stolpban 1826 febr. 3. Eleinte katona volt és a kapitányságig vitte föl, midőn 1860. a művészetre adta magát. Először Rómában, azután Weimarban tanult; tanítványa volt Böcklinnek, Michaelisnek, Kalckreuth Szaniszló grófnak. 1887 óta a berlini akadémia tagja. 1888 óta professzor. Jelesebb festményei: Ober-tó Berchtesgaden mellett; St. Bartholomäi a König-tó mellett; A Vierwaldstätti-tó; Wetterhorn; Wengern-Scheideck; Urirothstock; Nagy Scheidek; Hegyi táj vizeséssel; A Genfi-tó mellett; Szt. Gotthard útja (berlini nemzeti képtár). Újabb képei: Schlern, A Missurina-tónál, Wellhorn.