Kamélia
Kamélia (növ., Camellis L.), a róla nevezett család cserjéje, Kamell (Camellius) György József jezsuitáról nevezik, aki 1639. a Filippinákon gyüjtötte. A K. a teabokorhoz hasonló, a Himaláján, Kokinkhinában, Khinában és Japánban valamint a környező szigeteken honos (16 faj). Levele fényes, hasítatlan, virága gyönyörü szép, azért dísznek kedvelik. Legszebb a C. Japonica L. (Thea Camellia Hoffmsg.), 12-15 m. magas, levele tojáskerek, fürészelt, virága nagy, piros, nyeletlen. Tavaszszal és őszszel virít; Japán kerítéseiben mindenütt nő, Khinában már dísznek ültetik és cserépben ápolják. Virága könnyen teljesedik, bőven fejlődik, azért az európai díszkertekben a legkedveltebb dísznövény lett. Barna magvából kövér olajat sajtolnak, s Japánban házi célra használják. 1739. lord Petre R. J. hozta Európába, a mult század végén több fajt is szállítottak ide khinából, s több fajvegyülék támadt belőlük. Van fehér és piros, továbbá ilyennel csíkolt, v. pettyegetett fajtája, Barlese abbé már 1838. 188 fajtáját számította elő a szebb és állandó fajok közül. Ma több száz fajtáját, még pedig sokat drágán árulják. A K. eredetileg erdei növény, sem nagyon nehéz, sem nagyon könnyü földet nem szeret, hanem kövéret és lazát. Napsütötte szobában is lehet tenyészteni, de a levegő föltétlenül nedves legyen; a sok ember lakta helyen, p. az iskolában pompásan díszlik. Nagy szárazságban a levelét, különösen a rügyét naponkint vizzel kell fecskendeni. Üvegházban februártól áprilisig virágzik, de több fajtáját már okt. v. novemberben is virágzásra kényszerítik. A kertész széleskörü kereskedést űz vele. Olaszország É-i, és Franciaország D-i részén a szabadban díszlik. A C. sasanqua Thunb. (teakamélia) kisebb és gyengédebb; ága meg a termője puhaszőrü, virága kisebb. Khinában és Japánban tenyésztik, kellemes-illatu, szárított levelét teába keverik, sőt egymagát is teának főzik. Forrázatával a japán nő a haját mossa, magvából jóillatu, orvosi v. házi olajat sajtolnak. Ilyen használatu a C. oleifera Abel és C. drupifera Lour. és már khinai és kokinkhinai faj olaja is. A C. reticulata R. Br. levele széles, érhálózata durva, virága nagy és dúsan fejlődik. Khinából ered. A C. Kissi Wall. erős jóillatu, Nepálban gyakori s teapótléknak használatos. Magvából jó olaj lesz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
