Koppernikuspálma
Koppernikuspálma (növ., Copernicia v. Copernica Mart.), középnagyságu pálma, 6 faja Amerikában terem. Törzsén a legyezőforma levelek nyelének maradéka látható. Virága pároséltü vagy vegyes, apró, zöldes; sárgás bogyója hosszasgömbölyded, egymagu. A C. cerifera Mart. (viasztermő K. v. karnauba), 16-32 m. magas, 21-32 cm. vastag, levele 2 m. hosszu, koronája gömbölyü. Braziliának északi és közép tartományaiban, kivált a folyók mellékén egyenkint terem v. erdőséget alkot. Hasznával majd a kókusz meg a datolya fölé kerekedik. Levele kékes-zöld, mind a két lapját viasz borítja. A fiatal és a levagdalt, megszárított és megveregetett levelekről apró pikkelyek pora hull le, mint a Ceroxylon audicoláét vizben megfőzik, mire az idegen rész a fenekére kerül, a tiszta viasz pedig a vizen úszik. Ez a karnauba-viasz v. cerea-viasz szalmaszinü, nem halaványítható, merev anyag. Összeolvasztják s 1882 óta az európai piacra szállítják. Ha faggyut vagy méhviaszt kevernek hozzá, puhább lesz, gyertyát öntenek belőle, firniszbe teszik vagy a talpbőrt fényesítik vele. Fája tartós, kivált tenyészetének középpontján, Ceara tartományban, vizi építkezésre, épületfának, zenélő hangszernek stb. használatos. Ez a tartomány csaknem egyedül a K. viaszának gyüjtésével és elkészítésével foglalkozik, belőle töméntelent szétküld vagy maga elfogyaszt. A K. némelyik faja a pálmaterem dísze. V. ö. Macedo, Notice sur la palmier Carnauba (párisi kiállítás 1867).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
