Kövületek
Kövületek (Fossilia, Petrefactum), a geologiában és paleontologiában mindazon állati és növényi maradványok vagy azok nyomai, amelyek a Föld mostani korát megelőző korszakokban éltek, elhaltuk után pedig a Föld rétegeibe ülepedtek és igy megmaradtak az utókor számára. Ezek vannak összességükben hivatva arra, hogy az elmult geologiai korszakok állat- és növényvilágáról képet nyujtsanak. A kövület fogalmával nem függ mindig össze a kövesedés fogalma is. Mert mig egyrészt vannak olyan K., amelyeknél a kövesedésnek semmi nyoma sincs, mint p. a Szibériában jég közé fagyott mammut és rinoceros, amelynek a húsa, bőre és szőrzete teljesen ép állapotban van meg, vagy a borostyánkőben levő ép megtartásu bogarak; addig viszont vannak olyan mészréteggel bevont falevelek, ágak és csontok, amelyek nem K., mivel nem a mostani geologiai kort megelőző korszakból valók. Az elmult geologiai korszakok állat- és növényvilága kevés kivétellel (mint a szibériai mammut és rinoceros és a borostyánkőbe zárt bogarak) csak részben maradtak meg az utókor számára; t. i. azok a részei, amelyek kemények, mig a lágy részek legtöbbnyire elpusztultak. Az állatoknak rendesen csak a keményebb részei maradtak meg, igy a gerinceseknek a fogai és csigolyái, ritkábban a többi csontjai, bőrpáncélja v. pikkelye és a hallókövek (otholitok); a rákoknak és tüskebőrüeknek a külső vázuk; a fejlábuaknál (cephalopoda), karlábuaknál (brachyopoda), puhányoknál (mollusca) és a foraminiferáknál a ház; a radiolariák belső váza; a korallok és bryozoák meszes házai, telepei, mig azon állatok, amelyeknek kemény részük nincs, nyomtalanul eltüntek. A növények néha megkövesülnek meszes vagy kovasavas viz behatása alatt (faopál, mésztufa), máskor átszenesülnek (szén, lignit); a diatomáknak belső kovapáncélkái, a mészalgáknak pedig a kiválasztott mészrészei maradnak meg. Legtöbbnyire azonban magának a növénynek az anyaga elpusztul, hanem a körülzáró agyagban vagy homokkőben megmarad a lenyomata. Az állati eredetü kövületnél is, mint p. a csigáknál, előfordul az, hogy maga a ház utólag feloldódik és teljesen eltünik, mig ellenben a körülvevő megkeményedett anyagban megmarad a külső alakja, benyomata, p. sok mészkő v. homokkőben; ezt nevezzük benyomatnak, a csiga v. kagyló belsejét kitöltő megkeményedett anyagot pedig kőbélnek v. kőmagnak. Kövületnek nevezzük még az olyan nyomokat is, amelyek valamely állattól erednek, a nélkül azonban, hogy az állatot magát meg lehetne ott találni, igy állati lábnyomokat találni egyes homokkőben, amelyek akkor keletkeztek, mikor még a mostani homokkő lágy iszap volt. A kövesedés főbb módjai: 1. az elszenesülés, ez leginkább növényeknél fordul elő, amikor vagy részben vagy egészben átszenesedik; állatnál ez ritkán fordul elő (rovarnál a borostyánban); 2. az anyagot mész- v. kovasav-tartalmu folyadék járja át és az kövesíti meg, vagy 3. az állati eredetü maradék anyaga kilúgozódik és más anyag pótolja, p. a meszet kovasav v. vasas anyag helyettesíti.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
