Kratér
Kratér (gör.), fából, agyagból, fémből vagy kőből készült nagy edény, mely az ókorban a bor és a viz vegyítésére szolgált. Alakján jellemző a tágas nyilás, melynek átmérője rendszerint nagyobb az edény bármely részének átmérőjénél. Eredeti formája a közepén vizirányosan átmetszett hordóhoz hasonlít s hol van, hol nincs füle. A fél hordó alakjával biró K.-t külön állványra helyezték, amelynek legszokásosabb alakja a háromláb. A háromláb gyakran gazdag díszü volt, emberi és állati alakok voltak a lábak, ugy hogy a K. kevésbé lényegesnek látszott (l. 1. ábra). A kőből faragott nagy K. háromláb helyett magas talapzaton állt (l. 2. ábra). Szokásos volt az alacsony háromláb is. Utóbb a háromláb a K. egyik alkotó részévé válik, de azért meglátszik rajta, hogy egykor külön volt (l. 3. ábra). A görögöknél, kivált Nagy-Görögországban a kehelyalaku, gazdagon díszített K. dívott, s ilyenek vannak legnagyobb számmal a gyüjteményekben (l. 4. ábra).
1. ábra. Egyiptomi kratér. 2. ábra. Assziriai kratér.
3. ábra. Etruszk kratér.
4. ábra. Magas és alacsony lábu kratér.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
