Kuen-lün
Kuen-lün (Kven-lün), a khinaiaknál egy hegység neve, nem messze a Hoangho forrásaitól; mint gyüjtőnév azt a hegyláncot jelenti, mely Közép-Ázsiát az É. sz. 35-36° közt átszeli. A K. Ny-i és K-i ágait erős bemélyedés választja el, körülbelül a keleti h. 90° alatt. A Ny-i K. a Pamir fensíknál kezdődik, s a Karakorummal összefügg; a közéjük eső völgyeket magas fensíkok töltik be; déli lejtőjén Stolicka geologus (1873) csillámpalát talált, s még lejebb, a közép-ázsiai mélyföld felé, nagy terjedelmü kréta- és agyagrétegekre akadt: az ezekben felfedezett nefrit-kőzetekhez hasonló anyagból készültek a kőkorszakbeli szerszámok és eszközök. A keleti K. a Kuku-Nor és Tibet közt elterülő téres pusztaság É-i határhegyláncát képezi; D-i lejtőjétől, a 800 m. széles kietlen sivatagon tul, 19 napi járóföldre vannak az első tibeti telepítvények. A Ny-i K. hegyláncban, melyet először (1872) az orosz Prsevalszkíj mászott meg, 6000 m. maga shegyek is vannak, mig a keletiben (először 1865. a Schlagintweit testvérek mászták meg), a legmagasabb emelkedés 4800 m. A K. hegységet nyáron a nomádok keresik föl barmaikkal, s időnkint karavánok járják meg hágóit.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
