Kuruc költészet
Kuruc költészet névvel nevezi az irodalomtörténet a kuruc mozgalmak korából, tehát a XVII. sz. második feléből és a XVIII. sz. elejéről fennmaradt ama nagyszámú éneket, melyek legnagyobbrészt népes eredetüek és a kor vallási és nemzeti küzdelmeire vonatkoznak. A K. nagyrésze tisztán politikai gúnyos énekek a németre, labancra, lelkesítő dalok, kesergések, gyász-énekek, verses történetek, balladafélék. A korszaknak jóformán minden fontosabb eseménye megzendül bennük. De sok szerelmi dal és vallásos ének is van e kor termékei közt, melyek azonban - egy-egy hanggal legalább - vonatkoznak az országos állapotokra. Általában a hazafiérzés meg a szabadságszeretet az egész K. alapmotivuma. Az epikus darabok közt leghosszabb Dálnoki Veres Gerzson székely katona verses krónikája, az egész Rákóczi-háboruról, de értékesebbek ama balladaszerű költemények, melyek egy-egy mozzanatát vagy alakját éneklik meg a hadjáratnak: a kölesdi harcról, Esztergom megvételéről, Ocskai László haláláról. Sokkal változatosabb és becsesebb a K. lirai része, mely messze felülmúlja a kor műköltészetének liráját. Nagyrészt ismeretlen a szerzőktől származnak e gyönyörű énekek, népdalok és helyzetdalok, melyek dallamos formájokkal, gazdag rimelésükkel olykor jelentékeny technikai gyakorlatot mutatnak s a zenével való kapcsolat rendkívül éreztetik, mig mély nemzeti érzésökkel, naiv szépségükkel meghatnak. E költészet utóhangja a bujdosó katonák énekeiben mélyen benyulnak a szatmári béke utáni korszakba s a II. József alatt gúnyos és szenvedélyes politikai versekben ismét fölcsendülnek. L. még Kuruc dalok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
