Lermontov
Lermontov Jurjevics Mihály, hirneves orosz költő, szül. Moszkvában, a skót eredetü Lermont családból, 1814 okt. 2., megh. párbajban Pjahogorszkban 1841 jul. 15. (ó-napt.). A gimnáziumot és egyetemet Moszkvában végezte. 1832. Szt. Pétervárra ment a hadapródiskolába, honnan mint tiszt lépett be a testőrségbe. Puskint (l. o.) éppen abban az időben ölték meg párbajban s L.-ot az ezen alkalomra irt Naszmertj pojéta (A költő halálára) c. erős verseiért 1837. a Kaukázusba küldték. Néhány hónap mulva engedelmet kapott ugyan a visszatérésre, de mert Barante francia követ fiával párbajt vívott, 1840. vissza kellet mennie a Kaukázusba, hol nemsokára megint párbaja volt egy tiszttársával, aki őt lelőtte. Holttestét 1842 márc.-ban hazavitték nagyanyja, Arszenjev asszony birtokára, a penzai kormányzóságba, ahol emléket is állítottak neki. L. határtalan pesszimizmussal irt s ezt annak köszönhette, hogy ő még jobban hatása alatt állott Byronnak, mint Puskin, mindazáltal erős költői ér, eredetiség és felöltő subjektivitás nyilatkozik minden sorában. Nagyobb epikus költeményei: Meyry (A zárda-novicius); Izmail lej; Valerik; Hadsi-Abrek; Kaznácsejsá (A pénztárnoké); Démon stb., majd mind a Kaukázusból vannak véve; elbeszélő költeményei közt legsikerültebb, legeredetibb a Vasziljevics Iván cárról és Kalasnjikov kereskedőről szóló epikus da (Pjesznja pro carja Ivana Vasziljevicsa, molodavo opricsnjika i udalavo kupca Kalasnjikova), melyben az ó-szláv költészet szellemét, formáját és naivságát ritka virtuózitással adta vissza. Irt prózát is s e nemü munkái közt világhirü a Geroj nasero vremenji (Korunk hőse), mely minden művelt európai nyelvre le van fordítva (magyarra Ruby M. és Timkó, Budapest 1879). Összes műveit többen adták ki; legjobb a Szuvorics-féle (Szt. Pétervár 1888). Verseiből Szabó Endre és Zilahi Imre fordítottak le többet.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
