Libella
Libella (lat.) a. m. vizmérték, hengeralaku üvegcső, amelynek belseje a cső hosszában, annak felső oldalán igen lapos (nagy sugaru) körív szerint van köszörülve: a cső majdnem egészen tele van igen könnyü, kis sűrüségü és nagyon tiszta folyadékkal (rendesen borszeszszel vagy éterrel), ugy hogy mikor a csövet beforrasztják, a csőben légüres tér, u. n. buborék marad. A csövet fémből készült házba foglalják és pedig ugy, hogy a köszörült rész felül legyen. Ennek a foglalatnak közönséges használatu libelláknál sík talpa van, amely sík párhuzamos az üvegcső köszörült részének középső pontját a cső hosszában érintő vonallal (l. ábra LL). Miután a buborék mindig a cső legmagasabb fekvő részére helyezkedik, tehát középre csak akkor áll be, ha ez a középső pont (0) van legmagasabb, amihez okvetetlen szükséges, hogy ennek a pontnak a hosszérintője vizszintesen legyen. A L. talplapja párhuzamos a középső pont hosszérintőjével, tehát ha ez vizszintes, akkor a talplap is (hosszában) vizszintes. A L. ilyen berendezésénél fogva megitélhetem vele (fizikai) vonalaknak vagy (miután a sík két vonalával mindig meg van határozva) síkoknak vizszintes voltát: ráhelyezvén p. egy lécre a L.-t; ha buborék középre áll, ugy a léc vizszintes, ha pedig jobbra vagy balra kitér, ugy a léc jobb vagy bal vége magasabban áll, mint a másik. A legtöbb építő munkánál szerepe jut az ilyen durvább, talpas L.-nak. Sokkal fontosabb szerepe van a L.-nak a csillagászati, mérnöki és egyéb tudományos műszereken. Itt mint a legszükségesebb feltételek létesítője, igen nagy gondot igényel ugy a készítése, mint a kezelése. Rendesen az a célja, hogy a műszer vizszintes forgástengeélyét csakugyan vizszintessé és a függélyes tengelyt csakugyan függélyessé tegyük. Az erre szolgáló libelláknak rendesen nem lapos talpa, hanem két lába van, ezeken a lábakon Λ alaku kivágása, amelyekkel a vizszintes tengelyre precizen felfektethető. Az egyik lábon igazító csavarok vannak, hogy a L. középső pontjának hosszérintőjét lehetőleg párhuzamossá tehessük a L. lábainak kivágását érintő hengerrel. Ha a L. igy van igazítva (rektifikálva), akkor ráhelyezvén az illető tengelyre, a műszert (p. teodolitot), rendesen talpcsavarjaival addig igazítjuk, mig a buborék közére beáll és ekkor a tengely is vizszintes. A függélyes tengelyeknek valóban függélyessé való tétele nagyobb körülményességgel jár. A szintezésnél a szintező (lejtmérő) műszer távcsövének iránytengelyét teszszük vele vizszintessé, amikor az eljárás elvileg ugyanaz, mint bármely más tengely vizszintessé tételénél (l. Szintezés).
Libella.
A L. üvegjére kivülről rendesen beosztás van karcolva, ami a buborék kitérésének mértékeül szolgál. Miután az üvegcső körív szerint van köszörülve, a buborék kitérése (amig az osztályzaton belül marad) arányos a vizsgált vonal ferdeségének szövegével és igy a beosztás egyenletes. Ilyen méréseknél mindig a buborék két végének helyét olvassuk le és az ebből vett közép lesz a buborék különben meg nem jelölhető közepének a helyzete. A mérőasztal táblájának vizszintessé tételéhez talpas L.-t (Dosen-L.), amely nem henger alaku csőből, hanem kerek talpu szelencéből áll, nagy sugaru gömbfelület szerint köszörült üveglappal lefedve s éppen ugy mint a rendes L. egy buborék hiján könnyü folyadékkal megtöltve. A szelence talpa párhuzamos a L. középső pontját érintő síkkal. A műszeren korrekció alig lehetséges és a gömbfelület csiszolása sem megbizható. Használják még ma is olyan esetekben, amikor nem nagy pontosságra van szükség, mint p. műszerek előleges felállításánál, szintezés és tachymeteres lécek megközelítőleg függélyes tartása végett.
L., a legkisebb római ezüstérem, a denár tizedrésze (libella argenti); később mint érem nem veretett, de mint számítási fogalom használtatott s egyenértéket jelentett a trientális lábra redukált rézasszal. - L. a mineralogiában, az ásványok folyadék-zárványaiban levő buborék, mely rendesen többé-kevésbbé élénk mozgásban van, melynek mozgásáról a folyadék-zárvány létezését felismerjük.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
