Lublin
Lublin (Ljublin), 1. orosz-lengyel kormányzóság Galicia, Radom, Szjedlec és Volhinia közt 16 838 km2 területtel, 1 123 418 lak. (1 km2-re 66). Egész L. 240-315 m. magas plateau, amelyen a Visztula (Ny-i határ), a Bug (K-i határ), a Vieprc és más kisebb folyók mély medrekben folynak. A D-i és Ny-i rész miocen, a többi krétaképződményekből áll. Az éghajlat enyhe. A föld termékeny; a mezőgazdaság, az állat- és lótenyésztés eléggé kifejlett. A kormányzóságban van 1384 gyártelep 5495 munkással, 7,5 millió értékű árutermeléssel. A gyártelepek közül 48 szénégető, 30 sörgyár, 842 malom, 5 cukor-, 3 dohány-, 10 gépgyár. Az iskolák közül a legjelentékenyebb a novo-alexandrijai gazdasági és erdészeti intézet. Járásai: L., Bjelgoraj, Kholm, Grubesov, Janov, Krasznosztav, Ljubartov, Novo-Alexandrija, Szamoszt és Tomasov. - 2. L., az ugyanily nevü kormányzóság fővárosa, püspöki székhely, a Bisztrica partján, vasút mellett, (1893) 51 930 lak., dohány-, gazdasági gép-, sör- és bőrgyártással; orvosegyesülettel, szép városházzal, a Radzivill hercegi család kastélyával, amely most katonai kórházul szolgál, szép székesegyházzal, Nagy Kázmér kastélyának romjaival. A Jagellók korában már jelentős város volt 40 000 lakossal; több ízben itt tartották a lengyelek országgyüléseiket, igy különösen 1568-69., midőn Lengyelország és Litvánia egyesítését (unio) kimondták, aminek emlékére 1825. 15 m. magas vasoszlopot emeltek. Az oroszok Kreutz vezérlete alatt 1831 nov. 11. elfoglalták.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
