Magyar Nyelvőr,
Magyar Nyelvőr, magyyar nyelvészeti folyóirat, melyet a magyar tudományos akadémia nyelvtudományi bizottságának megbízásából és az akadémia anyagi támogatásával 1872-től 1895 októberig Szarvas Gábor szerkesztett, az ő halála után pedig Simonyi Zsigmond szerkeszt. Minden hó közepén 3 íves füzetekben jelenik meg, évi előfizetése 5 frt. A M. a szorosan vett magyar nyelvtudományt műveli. Tárgyai: az élő népnyelv, a történeti nyelv, az irodalmi nyelv és általán az egész nyelvélet vizsgálata; a magyar nyelvtannak részleteiben való kidolgozása, jelesül: megoldatlan vagy hézagos nyelvtani kérdések megállapítása, megfejtetlen szók magyarázata, nyelvtani szakaszok rendszeres tárgyalása; a haladó nyelvtudomány módszereinek a magyar nyelv körére megfelelő alkalmazása, eredményeinek népszerü terjesztése. Ez elméleti célja mellett gyakorlati feladata: az élet és az irodalom nyelvére tisztítólag és fejlesztőleg hatni, a nyelvhasználatot, főleg a nyelvhelyesség és nyelvtisztaság szempontjából ellenőrizni. Munkásságának harmadik főága az adatgyüjtés, első sorban a népnyelvből, de a nyelvtörténet és nyelvújítás köréből is. A folyóiratot a 70-es években a gyakorlati cél hozta létre: védelem a nyelvromlás ellen, a nyelvtisztítás szüksége, a nyelvújítás tulságai miatt megzavart természetes fejlődés visszaállítása az ijesztő mértékben terjedő idegenszerüségek irtása. A másik feladat eleintén csak eszköz volt: tisztázni a nyelvtörvényeket, hogy a nyelvművelés biztos alapokon induljon, miután a nyelv szervezetébe ható romlást a nyelvújítás idejében is inkább az ingadozó nyelvtani alap és az önkény okozta. Amint azonban sikerült a M.-nek elérnie azt, hogy a neologizmus jövőre nem terjeszkedhetik s a mult neologizmusait is jelentékenyen megapasztotta, akkor a magyar nyelv elméleti vizsgálatára fordította főgondját. A M. eddigi 24 évi fennállása alatt nevezetes eredményeket ért el munkásságának mindhárom irányában. Adatgyüjtése oly dús eredménynyel járt, hogy eddigelé mintegy 170 ívnyi népnyelvi anyag van benne felhalmozva a magyar nyelvterület majd minden részéből, s a népszellem legkülönbözőbb termékeiben be vannak mutatva a jelentékenyebb tájszólások mind; szűkebb keretekben mozgott a nyelvtörténeti adatok gyüjtése, mert e munkában a Nyelvtörténeti szótár is osztozott. Újabb a nyelvújítási adatok rendszeres gyüjtése. Az elméleti feldolgozás a nyelvtan főbb részeit jelentékeny eredményekkel gazdagította, számos nyelvjárás tüzetes monográfiája elkészült, különösen gazdagok a szókincsünk eredetére vonatkozó nyomozások: szófejtések, szómagyarázatok, a magyar nyelv kölcsönhatása a szomszédos nyelvekkel. De még nagyobb hatással működött a M. a nyelvújítás terén; különösen heves véleményharcot idézett elő a 70-es években. Szarvas Gábor az ortologia álláspontját foglalta el, korszerü és alapos nyelvtudományi készülettel s tekintélyt nem ismerő támadó erélylyel. A nyelvújítás és az idegenszerüségek revizióját, mely célból az akadémia alapította a M.-t, oly következetesen és szigoruan vette, hogy a szépirodalom, tudományos irodalom, időszaki sajtó egy ága sem kerülte ki az erős kritikát, sőt maga a hvatalos akadémia, mely hagyományainál fogva a neologia mellett foglalt állást és a nyelvjavítást csak korlátolt mértékben akarta foganatosítani, meglepetve látta az erős ellenzéki irányt, melylyel a M. az egész nyelvújítást nemcsak fölösleges, de káros munkának bélyegezte, s az elfogadott korcs szókat és kifejezéseket is kiméletlenül üldözte. Toldy, Fogarasi, Ballagi Mór hévval cáfolták a M. törekvéseit, de a nyelvtudósok újabb nemzetéde a folyóirat mellé tömörült s a modern nyelvtudomány eszközeivel küzdött. A M. egyik érdeme, hogy a magyar nyelvtudomány számára egész nemzedéket nevelt, illetőleg az egyetemen is nevelődött újabb nyelvész nemzedéket össze tudta tartani és foglalkoztatta.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
