Moszatok
Moszatok (növ., maszat, masat, meszit-maszat, Algae), oly telepes növények, amelyek sejtjeiben klorofillum van. Testük egy- vagy többsejtü; a többsejtüek mint sejtcsalád, sejtsor, sejtlap vagy sejttest ismeretesek. Jobbadán vizi növények, testük majdnem egyenlő képződésü és működésü sejtekből áll. A testes-szövetüek vastagabb részei azonban csupán szélső sejteikben foglalnak klorofillumot és az ezzel netán előforduló más festőtestecskéket, p. az aranysárgát, a penészzöldet, a vörhenyeset és a pirosat. Az utóbbi festék a klorofillumot annyira el szokta takarni, hogy csak maga látszik meg. A M. jobbadán vizbemerülten szabadon vagy más növények közt, vagy rajtok élnek, de sohasem élősködnek, hanem a vizet és széndioxodot mindig maguk sajátítják át. Azonban éppen velük együtt, azaz készítményeikből (cukor, keményítő) él egyes gomba, anélkül hogy, belsejökbe furakodva romlásukat okozná (l. Életközösség és Zuzmók). A M. közt van a legapróbb és a legóriásibb növény. Mig a szárazföldi növények óriása, az ausztráliai Eukaliptuszfa (l. o.) 150 m. magasságu, addig a M. közül való Macrocystis a melegebb Atlanti-oceán fenekéből 300 m. magas vizi erdőkké növekedik. A M. mindig társasan élnek, amivel a vizi állatoknak nemcsak elegendő oxigént, hanem menedéket is nyujtanak. Több moszat azonban kártékony. Édesvizeink felszinét a «viz virága» lepi el, mely a M-nak egész rajából áll, p. Anabaena flos aquae Kg., Limnochlide flod aquae Kg. Rothadva a marhaitatók és a kertész öntözőkádjának vizét teljesen megrontják. Mások meg, p. a Polycystis ichthyoblabe Kg. a hal és rák kopoltyuját tömve el, pusztulásukat okozzák. Az emberek csak egyes tengeri M-nak tudja hasznát venni; amennyiben növénykocsonyát, varek-sziksót, jódot és brómot vagy legalább trágyát szolgáltatnak. A M. vagy 5000 faját festékük, termetük és szaporodásuk szerint csoportosítják; de osztályozásuk, sőt az egész osztály terjedelme is egyre változik. Az őscsirákat, a schisophytákat, a kova-M.-at (Diatomaceae) külön osztályokba is emelték, a csillárkákat (l. o.) meg a M. közé vonták. Csoportjaik a következők: párosodók (Conjugatae), Kék M. (Cyanophyceae), csillárkák (Characeae), barna vagy fekete M. (Phaeo- vagy Melano-phyceae) és virág-M. (Florideae). Azonban a termet összehasonlítására épített osztályozás, melyet e Lexikon követ, majdnem összeesik ezzel a csoportosítással. Tipusos rendek a következők: 1. nyálka-M. (Nostocaceae) ágatlan-fonalu soros sejtek kékes-zöld festékkel; 2. a vizhálók (Hydrodictyaceae) tisztazöldek, sejtcsaláddá összeálló számos rajzóval; 3. volvox-félék, átlátszó nyálkába foglalt golyós vagy szögletes sejtcsaládjaik az összes csillangók együttes mozgatásával keringenek; 4. párosodók, nem bolyongó plasztmatest párjának egybeolvadásával szaporodnak; 5. cső-M. (Siphoneae), teste egyes sejt ugyan, de egyszerü v. szétágazó csővé nyulik ki; pete-, rajzó-, illetve kelő spórával szaporodnak; 6. bőr-M. (Fucaceae, l. o.), barna festékkel s többféle szaporodással, 7. virág-M., teste piros vagy lilaszinü; tokban fejlődő petesejtekkel vagy négyes spórával szaporodnak. Hazai moszatjainkat Hazslinszky és Márkus tanulmányozta.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
