Napidő,
Napidő, a Föld tengelye körüli forgásának tartama a Napra viszonyítva, illetve a Napnak látszólagos mozgása által adott idő, szemben a csillagidővel (l. o.), melynél a Föld tengelye körüli forgását az álló csillagok rendszerére vonatkoztatjuk. A N. egysége a valódi napi nap, mely a Napnak két egymásra következő delelése közt lefolyt idő; ennek valamivel hosszabbnak kell lennie, mint a csillagnapnak, mivel a Nap az álló csillagok közt az év folyamán látszólag Ny-ról K-nek halad és igy ha bizonyos napon a Nap valamely álló csillaggal egyidejüleg delel, másnap, mikor az álló csillag újra delel, már valamivel K-re fog állani a déllőtől és igy csak későbben delelni. Azonkivül a valódi napi nap egyenlőtlen is, minthogy a Napnak látszólagos mozgása nem egyenletes (l. Nap), ennélfogva a valódi N.-t melyet a Napnak parallelkörében való haladásával mérünk, a közéletben nem használhatjuk. Valódi dél lesz, mikor a Nap a déllőn megy át, 1 óra, ha a Nap 15°-nyira áll Ny-on, 2 óra, ha 30°-ra stb., de ezen órák is különböző hosszuságuak; ezeket mutatják a napórák, de megfelelő mekanikai órákat szerkeszteni nem lehet. A csillagidőnek pedig kezdete az év folyamán a teljes napi napnak minden szakára esik, tehát éjjelre is, ezért szintén nem felel meg a polgári élet szükségleteinek, miért is közép napidőt, röviden középidőt vezettek be, mely egy az év alatt az ekliptikát egyenletesen befutó feltételezett Napnak delelésén és mozgásán alapul. A Napnak ugyanis látszólagos pályájának teljes befutására - tavasznapéjegyenponttól kiindulva ahhoz vissza - 366 2422 csillagnapra (tropikus év hossza; l. Év) van szüksége; ennyi idő alatt a fentebb említett naponkinti visszamaradás miatt a Nap egygyel kevesebbszer delel, mint valamely álló csillag; a 366 2422 csillagnapot ennélfogva 365 2422 egyenlő részre osztjuk s felteszszük, hogy egy képzelt Nap, a közép Nap, ezen idő alatt egészen egyenletesen mozog az ekliptikán, és egyenletes mozgással futja be ugyanazt az utat, melyet a valódi Nap különböző gyorsasággal végez. Ezen közép Nap két egymásra következő delelése közt tehát mindig ugyanaz az idő: a közép nap folyik le, ezt 24 egyenlő órára 60 perccel, minden percre ismét 60 másodpercet számítva, osztjuk fel. Minthogy 365 2422 közép nap = 366 2422 csillagnap, azért 1 közép nap = 1 nap 3 perc 56,55 másodperc csillagidőben kifejezve, és viszont 1 csillagnap = 23 óra 56 perc 4,09 másodperc középidő. A valódi és a közép N. 4-szer évenkint, t. i. ápr. 15., jun. 14., aug. 31. összeesnek, közben egyik a másikat megelőzi v. mögötte marad; ezt a mindenkori különbséget adja az időegyenlet (l. o.). A valódi és közép N. egymásközti különbsége okozza azt is, hogy a Napnak kelte és nyugta - amint az p. a naptárakban ki van tüntetve - nincsenek egyformán távol déli 12 órától, hanem a kelet és nyugvás ideinek közepe közel a valódi dél; p. Budapesten máj. 10. a Nap kel 4 óra 31 perckor és nyugszik 7 óra 20 perckor, a két adat középértéke 11 óra 56 perc, mi tényleg megfelel a máj. 10. a közép délben fennálló valódi N.-nek: 11 óra 56 perc 12 másodpercnek. Egészen közepén a kelésnek és nyugvásnak azonban igy sem lesz a Nap delelése, mert közben még az ekliptikában is tova megy a Nap (l. még Időmérés). V. ö. Brünnow F., Lehrbuch der sphärischen Astronomie (4. kiad. Berlin 1881); Förster W., Ortszeit und Weltzeit (Berlin 1884).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
