Nyiregyháza
Nyiregyháza, rendezett tanácsu város Szabolcs vármegyében, a Nyirségben, teljes lapályon, 115 m. tengerfeletti magasságban fekszik. A város újabb időben nagy lendületet vett s egyike az Alföld legcsinosabb s fejlettebb városainak. Székhelye (1876 óta) a vmegye törvényhatóságának, kir. járásbiróságnak és ügyészségnek, pénzügyigazgatóságnak, adófelügyelősének, kir. közigazgatóságnak, adófelügyelőségnek, kir. közjegyzőségnek, államépítészeti hivatalnak, dohánybeváltó hivatalnak, állami állatorvosnak, továbbá róm. kat., ág. evang, és helv. esperességeknek; van adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Kulturális intézetei közül említendő az államilag segélyezett ág. evangelikus főgimnázum, a középkereskedelmi iskola, nőipartanműhely s iparostanonciskola; van továbbá árvaháza, városi közkórháza és börtönkórháza, többféle közművelődési, jótékony s egyéb közcélu egyesülete. Itt jelennek meg a következő lapok: Nyirvidék (XVII. évf.), Magyar Nemzetőr (XIV. évf.), Szabolcsi Szabad Sajtó (XII. évf.), Nyiregyházi Hirlap (V. évf.), és Gazdasági Értesítő (III. évf.). Lakóinak száma 1850. csak 14,405 volt, 1870. már 21,896 és 1891. (katonaság nélkül) 27,014 volt; ezek között volt (1891) 22,576 magyar, 196 német s 4184 tót, hitfelekezet szerint 5700 róm. kat., 3006 gör. kat., 13,637 ág. evang., 2504 helv. és 2159 zsidó. Lakói tulnyomóan földmivelőkből és állattenyésztőkből állanak, de az ipar és kereskedelem is eléggé fejlett; van nagyobb vasöntője és gőzmalma, ipartestülete s többféle ipartársulata. Van többféle hitelintézete, az osztrák-magyar bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Lakott házainak száma 3823; határa 26,791 ha. Hozzátartozik a kis Sóstó fürdő.
Ny. vidéke már a honfoglalás idejében lakva volt, utóbbi királyi birtokot képezett s a XVII. sz. elején hajdu-szabadalmakhoz jutott. Ezektől azonban az országgyülés 1635. és 1638. megfosztotta, mivel a város a hozzá szökött hajdukat befogadta; de az erdélyi fejedelmek új szabadalmakkal urházták fel s igy a város haladásnak indult. A XVII. és XVIII. sz. folytonos harcai folytán azonban a lakosság legnagyobb része elköltözött s 1750 táján csak 500 lakos maradt. 1753. Károlyi Ferenc gróf Szarvas, Csaba, Mezőberény és Orosháza ág. evang. tót lakóiból újra telepíté Ny.-t, mely 1786. városi és vásártartási jogot, 1803. a Dessewffy-, 1824, a gr. Károlyi-családtól megváltotta magát, 1837. rendezett tanácsu város lett s azóta gyors anyagi és szellemi fejlődéssel hazánk egyik jelentékeny városává küzdötte fel magát.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
