Odera
Odera (Viadrus, Oder, Odra), Németország egyik 894 km. hosszu folyója. morvaországban Liebau város közelében az Odera-hegységben, a Lieselbergen ered; Odraunál Sziléziában elhagyja a hegységet, az Oppa torkolatánál Ausztria határára ér, 30 km.-nyi hosszuságban határul szolgál, azután Oderbergen alul az Olsa betorkollásánál porosz területre lép, 430 km.-nyi utat tesz meg Sziléziában, 236-ot Brandenburgban, ahol igen sok szigetet alkot és 100 km.-t Pomerániában. Partjai alsó részén kivül is több helyen, különösen a 64,000 ha.-nyi, Frankfurttól Wriezenig terjedő Oderbruchnál, egy egykori mocsárnál laposak. Alacsony partjaira nézve áradásai gyakran hoztak veszélyt, amiért is gátakkal fogták körül. Fiddichownál két fő ágra oszlik, amelyek közül a K-i, a Nagy-Reglitz, Stettin közelében a Damm-tóba ömlik, a Ny-i megtartja az O. nevet; ebből újra két ág a Parnitz és a Dunzig szakad ki és szintén K. felé a Damm-tóban folyik; maga a fő ág a Damm-tó É-i végében mellékágaival egyesül és Papenwasser néven folytatja 8 km. hosszu útját a Pomerániai-Haffig. Ebből 3 ágban folyik a Keleti-tengerbe; ezen ágaka Dievenow, Swine (a hajózás fő útja) és a Peene. Mellékfolyói számosak; balról belé ömlik az Oppa, zinna, a Hotzenplotz, a sziléziai és glatzi neisse, az Ohlau, Lohe, a Weistritz, Katzbach, Bober, lausitzi Neisse, Finow, Welse és Ucker; jobbról az Olsa, Ruda, Birawka, Klodnitz, Malapane, Stober, Weida, Bartsch, Obrzycko, Pleiske, Warthe a fő mellékvize, Mietzel, Ihna és Stepenitz. Az O. hajzhatósága Felső-Sziléziában Ratibornál kezdődik, de valamivel nagyobb hajók csak Boroszlótól kezdve járhatnak rajta. Elhomokosodása azonban gyorsan terjed. A Havellel a Finow-, a Spreevel a Frigyes Vilmos és az O.-Spree-csatorna kötik össze. A forgalom rajta igen élénk (l. Boroszló). Vizkörnyéke összesen 112,000 km2, amiből 6600 osztrák területre esik. V. ö. Becker, Zur Kenntniss der Oder und ihres Flächengebietes (1868).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
