Orne (ejtsd: orn), 1. a Mosel 86 km. hosszu baloldai mellékfolyója. Meuse francia départementban ered, átfolyik Meurthe-et-Mosel É-i részén, átlép Német-Lotaringiába és Diedenhoftól D-re 7,5 km.-nyire torkollik. - 2. O., 158 km. hosszu folyó É-i Franciaországban. O. départementban, Séestől 7 km.-nyire ered, átlép Calvadosba, ahol ÉNy-i irányát É-ira változtatja, fölveszi a Noireaut és Odont, Caennél hajózhatóvá lesz és a Szajna-torkolatba szakad. Vizkörnyéke 2863 km2.
3. O., francia département Calvados, Eure, Eure-et-Loir, Sarthe, Mayenne és La Manche közt. 6092 km2 területtel, (1891) 354,387, egy km2-re 58 lak. A département hullámos dombos felületén K-ről Ny. felé krétaképződményekből és gránitból álló földhát vonul el, vizválasztót alkot a La Manche-csatorna és Loire-medence közt és Alençontól É-ra éri el a legnagyobb magasságát (417 m). É-nak folyik a Touques, Dive és O.; a Loire felé a Huisne, Sarthe és Mayenne a Varennenel, K-en az Eure és Rille a Szajna mellékvizei. Éghajlata hüvös és nedves. Talaja részben homokos, de nagyobbára termékeny. 3322 km2-nyi terület áll megmívelés alatt és szolgáltatott (1893) 854,000 hl. búzát, 86,800 hl. rozsot, 337,000 hl. árpát, azonkivül burgonyát, kendert, lent és cukorrépát; sok rajta még az alma és körtefa, amelynek gyümölcseiből bort készítenek. Jól öntözött rétek virágzó állattenyésztést és azt tették lehetővé, hogy O. a legszebb normandiai lovakat, sok ökröt és sertést exportál, különösen Párisba. A bányászat termékei; réz, gránit, quarckristály (diamants d'Alençon) és porcellánföld. 17 ásványviz-forrása közül a Bagnolles (l.o.) melletti a legfontosabb. Vizművei nagy számmal vannak; azonkivül készít vásznat, pamutárukat, bőrt, kesztyüket, papirost, üveget és csipkéket (Podint d'Alençon), bár ez utóbbiból kevesebbet mint régen. Az export fő cikkei: lovak, hízott marha, lúdtoll, almabor és fa. Járásai: Alençon, Argentan, Domfront és Mortagne. Fővárosa Alençon. 1790. Normandiából és Maine tartomány Perche nevü vidékéből alkották.