Orosz, 1. Ádám, iró, egyházi szónok, szül. Miskolcon 1802 nov. 23., megh. Egerszalókon 1872 ápr. 13. 1822. belépett az egri papnevelőbe. Felszenteltetvén, négy évig káplán, azután főegyházi hitszónok. 1837. plébános Egerszalókon. Irodalmi munkássága: Egyházi beszédek (2 kötet, Eger 1841-45; 2. kiadás 1854; u. e. beszédeknek 3. kötete 1855, 4. és 5. kötete 1855, 6. köt. 1858); Ida vagy a pusztai sír (beszély ige nélkül, Eger 1853); Jézus hét szava a kereszten (Eger, 1860, 2. kiad. 1887) és számos kisebb mű. V. ö. Koncz Á., Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren.
2. O. Ferenc, XVIII. sz.-beli iró, a pálosok szerzetének egyik jeles tagja. Megirta szerzete történetét s azt Synopsis annalium eremicoenobiticorum ff. eremitarum Ord. S. Pauli címen Sopronban 1747. közre bocsátotta. Egyéb művei: Egyedülvalóságnak ékessége (Nagyszombat 1754); Kummer László után fordította Puteus aquarum viventium: Élő vizek kuttya (u. o. 1758); Orationes procerum rgni Hungarici (Kőszeg 1754); Első remete Szt.-Pál lelki elmélkedésekre gerjedeztető barlangja (Nagyszombat 1755); Keresztényi tökéletes halálra készülő élet (Pozsony 1758); magyarra fordította s betürendbe szedve kiadta Hanapi Flores biblici c. munkáját Lelki kincsekkel rakott tárház (Kassa 1769); Magyarország jeles tündökléssel feltetszett uj csillaga (Nagyszombat 1751); végre 1760. jelent meg tőle Jánosnak, a küküllői esperesnek krónikája magyarra fordítva ily cím alatt: Első Lajos, Magyarország királyának dicsőséges országlásáról való rövid krónika.
3. O. József, iró és publicista, szül. 1809., megh. Versaillesban 1851 jan. 18. 1834. és 1835. kiadta a Fillértár c. folyóiratot s 1837. alapította a Hirnök c. politikai lapot, melyet 1842-ig, a lap betiltásáig szerkesztett, azután pedig a Századunk szerkesztője volt. Azonkivül önállólag kiadta: Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reiscstage zu Pressburg im Jahre 1830. sammt Aktenstücken und Anmerkungen (Lipcse 1831), mely abban az időben nagy feltünést keltett mű volt. Ezt követte: Terra incognita, Notizen über Ungarn. In zwanglosen Heften, herausgegeben von... 1 Heft (Lipcse 1835, másodszor 1860). Pozsonyban adott ki egy ily címü munkát: Gróf Széchenyi István mint iró, mely németül is megjelent Nagyszombatban: továbbá ugyancsak Pozsonyban adta ki: Gesetzartikel des ungarischen Reiscstages 1839-40 nebst d. Wechselrechte und den übrigen Kreditgesetzen für das Königreich Ungar; Akademischer Vortrag von Graf Stephan Széchenyi (1843). A szabadságharc leverése után menekülni volt kénytelen s Párisba ment, hol a protestáns hitre tért át. Azonban Franciaországban oly nagy szükségbe jutott, hogy végre agyonlőtte magát.
4. O. László, régi magyar misszionárius, szül. 1697., megh. 1773. A jezsuita-renbe 1726. felvétetvén, azonnal Amerikába ment mint hittérítő. Négy évtizeden át működött itt különösen Paraguayban, Buenos-Ayresben, mint a jezsuita-rend főnöke. 1768. visszatért Európába s Nagyszombatban a rend lelkésze lett. Stöcklein nagy művében több tudósítását közli, továbbá ő irt a Decades virorum illustrium Paraquariae J. S. ex historia provinciae et aliunde deromptae (Nagyszombat 1759) 2. kötetét. Kéziratban maradt egy khinai szótára, melyet spanyol nyelvből fordított latinra.