Őszi barack
Őszi barack (növ., Persica Tourn.), a mandolafélék családjának tagja, egy kiváló nemmel: Közönséges Ő. (P. vulgaris Mill), mely délen 6 méteres fa, nálunk gyakran cserje. Levelei a rügyben redősek, magvát pedig labirintosan barázdált, helyenkint áttört, gödrös héju csonthéj zárja be, mely köré húsos szövet borul, holott a mandola csonthéjat száraz taplós szövet fogja körül. Szára ritkás koronává egyesülő karcsu, pirosas kérgü vesszőket hajt, rajta elszórtan lándsás, kihegyezett, majd kétszer fürészelt szélü hullámzó levelekkel; nyelük alig akkora, mint a lemez fél szélessége. Két oldalán és az alsó fürszfogakon mirigyek is láthatók, melyekben a keserü laurocerazin és a belőle keletkező amigdalin van. Lombfakadás után nyiló virágjának rózsaszin pártáján ugyanily barna mirigy lehet. Egy termőlevélből fejlődött gyümölcse barázdás, golyós csonttermés, melynek tetején a bibe nyoma kidülledt, illetve behorpadt. Bőrkéje bársonyos szőrü, vagy pedig homporosan csupasz. Utóbbi módosulatát nektár-, kopasz-barack (P. laevis DC.) néven külön fajnak is tekintik. Hazája ismeretlen, vadon nem találták. Hozzánk Nagy sándor óta Persiából került, innen van latin elnevezése s ennek eltorzulásával a magyar. Sokan a pekingit (P. Davidiana Franch) tartják ősének. Azonban mások azt bizonyítgatják, hogy mind az Ő., mind a mandola csupán művelésbeli elváltozások. Legújabban az Amygdalus L. és Prunus L. génuszokat csak mint a Prunus Focke egyesített nem két algénuszát: Amygdalus Focke és Prunophora Neck ismerik el. Az Ő. mívelése a szőllő társaságában vagy külön cserjeképen és lécezeten az egész föld mérsékelt égövében terjedt el. Poiteau osztályozása, melyet a német Lucas magáénak vallott, azt nézi, vajjon a bőrke bársonyos-e vagy kopasz, a hús magvaváló-e v. duránci, a bibe kiáll-e vagy behorpadt, mely utóbbi körülményből azt lehet megismerni, vajjon mirigyes levelü és virágu-e (amikor aztán húsa kesernyés) vagy nem; végrea a hús szinét tekinti. Ez által a következő fő csoportosítás keletkezik: 1. bársonyos Ő., még pedig a) fehér, sárga (sáfrányos) meg vörös béü magvaváló és b) fehér, illetve vörös bélü duránci; 2. nektár-barack, ebből van c) magvaváló és d) duránci.
Betegségei: 1. Bodrosság. A levelek meghólyagosodnak, húsossá lesznek s néha összecsavarodnak, korán elszáradnak és lehullnak. Ezen hazánkban is igen gyakori betegséget az Exoascus deformans Fuck. nevü gomba okozza, mely benn él a fa ágaiban s innét a levelekbe terjedve azok alsó lapján bocsátja felszinre spóráit, melyek a beteg levelek alsó lapjait lisztnemü anyaggal lepik be. A beteg hajtásokon a levelek sokkal előbb fejlődnek ki, mint az egészségeseken, de virágok csak nagy ritkán jelentkeznek rajtuk: a betegség néhány év alatt az egész fát elgyenkíti és tönkre teheti. Ha a bodros levelü hajtásokat, mielőtt a leveleken a fehér por kiverődött volna, levagdossuk és elgéetjük, továbbá, ha az egész koronát erősen visszametszük, a fa a betegségből kigyógyulhat. 2. A gummi- vagy mézgafolyás. Hazánkban szintén igen gyakori betegsége az Ő.-nak, amelynek különböző oka lehet, igy fagysérülések, rovarrágások, magas talajviz, nehéz, hideg agyagtalaj. A betegség enyhítésére ajánlatos az elmézgásodott részeket őszszel jó mélyen egészen az egészsége farészig éles késsel kimetszeni s a sebet ojtóviaszszal bekenni (l. még Mézgafolyás). 3. Rozsda, ezt a Puccinia Pruni Pers nevü gomba okozza (l. Szilvafa). 4. Gyökérpenész, okozója a Dematophora necatrix (l. o.). 5. Lisztharmat (l. o.), mit a Sphaerotheca pannosa Wallr. nevü gomba okoz. 6. Korompenész (l. o.). 7. Sápadtkórság (l. o.). 8. A hajtásokat a Cytospora rubens nevü gomba támadja meg (l. Kajszibarackfa). 9. A leveleken kerekded, vörös szegélyü foltokat a Phyllosticta Persicae Sacc., a levelek alsó lapján fehéres foltokat pedig a Cercosporella persica Sacc. nevü gomba okoz; ugyancsak foltossá teszi a leveleket, melyek idő előtt le is hullnak, a Clasterosporium Amygdalearum Sacc. nevü gomba (l. Kajszinbarackfa). 10. A gyümölcsön a Gloeosporium laeticolor Berk. nevü gomba beevődött világos szegélylyel körülvett piszkos foltokat a Helminthosporium carpophilum Lév. kerekded feketeszinü és Phyllosticta vindobonensis Thüm. nagy, paranemü foltokat okoz.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
