Peloponnezus
Peloponnezus (Pelops szigete), jelenleg Morea (l. o.), Görögország legdélibb félszigete, melyet a tulajdonképeni Hellasszal csak keskeny korintusi földszoros kötött össze 1893-ig, amikor azt csatornával átmetszették (l. Korintusi földszoros). Az ily módon szigetté lett P. területe 21 466 km2 és egészben hegyes vidék;m agában foglalja Arkádia magas fensíkját, melynek É. felé lejtő meredek lankáit a Korintusi-öböl keskeny partvidékével együtt külön Elisz néven ismerik. DNy. felé Arkádia a Lykaon-hegység által összefügg az Aegaleos hegységgel, a Messzenei félszigeten DK. felé pedig a széles Parnon hegységben foyltatódik, melynek Malea foka messze benyulik a tengerbe; e két kiágazás közt emelkedik a Taygetos (2409 m.), a P. legmagasabb csúcsa. Ez a két D-i hegység, a Parnon és a Taygetos, övezi Lakoniát; Arkádia K-i részén pedig a határzáró Artemission és Parthenion erdős hegyeihez a szintén hegyes Argolisz csatlakozik. A hegyek közé majdnem mindenfelé számos tengeröböl nyomul, melyek a leginkább Arkádiában eredő folyókat fölveszik; ilyen a jobbára kiszáradt Inachos az argoliszi síkságon, az Eurotas a lakoniai mezőségen, a Tamisos a két messzeniai síkságon, mig a nagy eliszi alföldön P. két legnagyobb folyója, a Ruphia vagy Alpheios meg a Peneios torkollanak. P. helyenkint rendkivül termékeny; síkságain gazdagon fizet a mazsolaszőllő, a bor, az olajfa és általában a déli gyümölcsök, hegyei ellenben szárazok és terméketlenek, noha kecskék és juhok tenyésztésére alkalmasak. Ásványokban nem nagyon gazdag; vas- és márványbányáit nem aknázhatja ki a szállítás nehézségei miatt. P. öt nomoszra oszlik, ezek: Achaia s Elisz, Arkádia, Lakonia, Argolisz és Korintia meg Messzenia, együtt (beleértve a hozzájuk tartozó szigeteket is) 22 201 km2 (1889) 813 154 lak., melyeknek 121/2%-a (90 000) albán. A lakosság fő foglalkozása a földmívelés és baromtenyésztés, csak Patrasznak van élénk kereskedelme; nagy városok nincsenek, az ipar még nagyon kezdetleges, a közlekedés gyarló, mert csak 1885. nyitották meg az első vasutat, melynek azóta szárnyvonalait is kiépítették. Történetét l. Görögország és Morea.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
