Pénzverés.
Pénzverés. A fémötvözetekből kivert, határozott súlylyal és finomsággal biró pénzeket pengő pénzeknek nevezzük, a papirospénzek ellenében. A pénzláb szabályai szerint vert pénzeket folyó pénzeknek, a pénzlábnál csekélyebb értékü kisebb pénznemeket váltó pénzeknek nevezzük. A pénzek veretésére arany vagy ezüst használtatik; váltópénzek veretésére az ezüstnek csekélyebb értékü ötvözetét rézzel vagy más olcsó fémmel, vagy ezeket az olcsóbb fémeket tisztán használják. A pénzek valamivel kevesebbet érnek, mint névértékük, ezt az értékkülönbséget nevezik pénzverői nyereségnek, melynek oly magasnak kell lennie, hogy a pénzverés munkálatainak költsége benne fedezetet találjon. E fedezeten tul nem szabad emelkednie a pénzverői nyereségnek, mert akkor nem fogadják el a pénzt teljes értékben külföldön; de kisebbnek sem szabad lennie, mert akkor a külföldön beolvasztják a pénzt és eltünik a forgalomból. L. Éremügy.
A P. feladata az aranyat vagy ezüstöt a törvény által meghatározott alakban, súlyban és finomságban előállítani és értékéről kezeskedni. E végre összeolvasztják az aranyat vagy ezüstöt annyi rézzel, hogy az ötvözetnek a törvényben meghatározott finomsága meglegyen; ha az ötvözet megömlött, próbát vesznek belőle, többkevesebb réz hozzáadásával kiigazítják addig, mig a kellő finomságot el nem érte, és azután mig a kellő finomságot el nem érte, és azután vasmintákba rudacskákat öntenek belőle; e rudacskák 40-50 cm. hosszuak, vastagságuk és szélességük a verendő pénz szerint különböző; e rudacskákat azután többszörös hevítés mellett annyira kinyujtják acélhengerek között , hogy vastagságuk a verendő pénz vastagságával megegyezzen. ha ez megtörtént, szétvágják a rudakat 11/2-2 m. hosszu darabokra, még egyszer meghevítik és azután kivágják belőlük egy nyomó művel a lapkákat, melyek már most nagyságukra és súlyukra nézve nagyon keveset különböznek a veretendő pénzdaraboktól. A lapkakivágásnál fenmaradó vágadékokat újra beolvasztják. Egy óra alatt 6-7000 darab lapkát lehet kivágni. A kivágott lapkák nagyságukra nézve egészen helyesek, de súlyra nézve még nem tökéletesek, mert a rudacsok a nyujtás alatt néhol kelletén tud megvékonyodnak, helyenként pedig vastagabbak maradnak; a kivágott lapkák súlyát tehát helyesbíteni kell. E végre a lapkákat egyenkint súlymérőre teszik, a könnyüket újra beolvasztják, a nehezebbeket pedig lereszelik addig, mig a mintasúlylyal tökéletesen meg nem egyeznek. Ez a súlyhelyesbítés igen sok ember alkalmazását kivánja, s hogy ezt elkerülhessék: szerkesztettek olyan gépeket, melyek a lapkákat három osztályba (könnyü, jó, nehéz) osztályozzák; de e gépeket nem igen kedvelik, mert az osztályozás után mégis csak az emberek kezébe kell adni a lapkát helyesbítés végett.
A helyes lapkák újra hevíttetnek és azután az edző edénybe jutnak, hol higított kénsavban megtisztulnak nemcsak a hevítések alatt képződött oxidoktól, hanem a higított kénsav feloldja az ötvözetet alkotó réznek egy részét is ugy, hogy az edzésből kivett lapkák felülete sokkal finomabb mint az egész lapka. A lapkák tehát az edzés alatt könnyebbek lesznek és valamivel finomabbak is; ez okból a lapkák súlyát eredetileg ugy kell meghatározni, hogy az edzés után meglegyen a kellő súlyuk és finomságuk. A lapka kiveretése előtt néha a széleket készítik el; azután a lapkák a verő gépbe jönnek, hol két homoruan kivésett acélbélyeg között erős nyomást gyakorolnak rájuk. A legrégibb időkben kalapácscsal verték a pénzeket, 9-10 ütés kellett egy darab pénz elkészítésére; később hengerek közt nyomták a pénzre a bélyeget; ezután csavaros sajtókkal verték a pénzeket, mint még most is ugy verik az emlékpénzeket, melyek a rendes pénznél nagyobbak és domborubbak szoktak lenni. Mostanában már nem használják pénzverésre a csavaros sajtót, hanem könyökemeltyükkel működő verőgépeket, melyeket emberi vagy gőzerővel hajtanak. Ulhorn készítette legelőször az ilyen gépeket, melyek olyan pontosak, hogy azonnal megállanak, ha a lapka nem fekszik a kellő helyen. Ez a gép percenként 36-40 nagy pénzt, 50-55 közönséges nagyságut és 60-75 kis pénzt ver ki. L. még Érmek és Hamis pénzverés.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
