Sajtó
Sajtó v. prés(l. a mellékelt képet). A mezőgazdaság és mezőgazdasági iparban a S.-k két csoportját alkalmazzák: az u. n. nyomó S.-kat, melyek vagy különböző anyagoknak kisebb térfogatra való összeszorítására használtatnak, vagy arra valók, hogy növényi sejtekből a folyadékot kisajtolják s szűrő S.-kat, melyek folyadékokból a szilárd részek kiválasztására szolgálnak.
I. A nyomó S.-k különösen a borászatban, olajgyártásban, répaszesz- és cukorgyártásban lé előállítására, tejgazdaságban a sajt préselésére, mezőgazdaságban széna- és szalmapréselésre alkalmaztatnak. Mindezen S.-k különböznek egymástól részint a kosár v. sajtolószekrény alakja és anyagában, részint a nyomószerkezetben. Különböző anyagok nagyobb vagy kisebb, folytonos v. fokozódó nyomást igényelnek, ami szerint a nyomószerkezet is változik, mely egyúttal a S. jellegét is megszabja. Igy a nyomó S.-knál megkülönböztetünk hidraulikus S.-t (l. Viz-sajtó) és csavar.-S.-t, valamint különbséget szokás tenni álló és fekvő S., továbbá kézi és transzmisszióval hajtott S. között. Csavar-S.-nál a nyomólapot csavarorsóval szorítjuk a sajtolandó anyaghoz és pedig vagy ugy, hogy
1. ábra. Duscher-féle borsajtó.
a csavarorsót forgatjuk szilárdan rögzített csavarházban, vagy pedig a csavarházat forgatjuk s igy kényszerítjük az orsót tengelyirányu elmozdulásra. Egyszerü emeltyüs csavar-S.-knál a csavarház egy vagy több tokot tart, melybe emeltyükart helyezve a csavarházat elfordíthatjuk. Hogy a csavarházat kis helyből lehessen körülforgatni, az tányéralakura készül és több bevágással láttatik el, melyekbe az emeltyükar kilincse felváltva kapaszkodhatik. Arheingaui S.-nál ez a kilincs ékalakra készül, melynek átváltásával a mozgásirány megváltoztatható. Áttéti emeltyüvel biró csavar-S.-knál nagyobb nyomás elérésére kétkaru vagyis áttéti emeltyüt használunk, melynek fogási pontját a nyomólap egyik oldalán levő kar csapja alkotja. Hogy tetszés szerint kisebb és nagyobb nyomást lehessen gyakorolni: az öntött vastányérnak, mely a csavarházat alkotja, tokjai is vannak s igy egyszerü emeltyüvel is forgatható. Az áttéti emeltyü alkalmazásánál a zárókilincsek rugóval szorított egyik vége a tányér kerületén levő fogazásba kapaszkodik. Ellenkező irányu forgás létesítésére a rugót át kell váltani. A különbzéki emeltyüvel biró csavar-S.-k egyik alakját, a Duscher-féle bor S.-t mutatja az 1. ábra. A lapos csavarház A mélyedésekkel bir, melyekbe B felső emeltyü tárcdsaszerü részéből kilincsek érnek le. A kilincsek 45° alatt lejtősen készülnek s igy a haladási irány megváltoztatásánál átváltandók. A csavarház tárcsájában (2. ábra)
2. ábra. Csavarház.
8 üreg készül, mig az emeltyütárcsa (3. ábra) csak 7 nyilással és ugyanannyi kilincscsel bir, miáltal a kilincsek váltakozva működnek. A nyomás nagyobbítására B felső különbzéki emeltyün kivül még C áttéti emeltyü (4. ábra) alkalmaztatik, melynek karjait D csap áthelyezésével változtatni lehet, ugy hogy ezen S.-val háromféle nyomást idézhetünk elő. A nyomólapot felülnézetben mutatja az 5. ábra.
5.ábra. Nyomólap felülnézete.
Könyökemeltyüvel biró csavar-S.-knak az az előnye van, hogy a nyomás eleintén csekély, azután mindinkább fokozható. Hátrányuk, hogy drágábbak és komplikáltabbak, mint más szerkezetü S.-k. A 6 és 7. ábra
6-7. ábra. Könyökemeltyüs borsajtó.
mutat ily könyökemeltyüs szerkezettek biró bor-S.-t. Kerékáttétellel biró csavar-S.-knál a csavarház ugy készül, mint a kúpkerék s a vizszintes hajtótengelyen elhelyezett fogaskerékkel van kapcsolásban. Az áttétel rendszerint ugy készül, hogy többféle nyomást lehessen létesíteni. A 8. és 9. ábrában bemutatott kerékhajtásu borprésnél is a hajtótengely eltolásával kétféle áttevést létesíthetünk. A kerékáttételes szerkezetek az előbbieknél drágábbak, azért ritkán alkalmaztatnak. A kifejthető nyomóerő áttéti emeltyüs bor-S.-nál nagyság szerint 10-50 ezer kg. között változik, mig különbzéki emeltyüs S.-nál ugyanazon méretek mellett 50-100 ezer kg. nyomóerőt is kifejthetünk. Hogy a nyomás folytonosan ható legyen, az összes nyomó S.-knál a nyomólap és fenék közé több tekercsrugót lehet elhelyezni, melyek a nyomást még akkor is folyttatják, midőn a külerő már megszünt hatni. Folytonosan ható nyomószerkezetet alkot az egyszerü emeltyü, amennyiben a hosszabb karon alkalmazott kisebb erővel, pl. súlylyal elérhetjük, hogy a rövidebb karon kapcsolt nyomólap aránylag nagy erővel sajtol. Ezen emeltyü-szerkezet önállóan is használatos mint u. n. bálványprés, de lehet összetettebb S.-nak is része, hol az emeltyü-szerkezet alkalmazása a nyomás szabályozhatóságának és folytonosságának elérésére irányul.
3. ábra. Emeltyütárcsa.
A sajtolandó anyag szerint megkülönböztetünk bor-S.-t, olaj-S.-t, sajtprést, széna- és szalma-S.-t stb. Bor-S.-k rendeltetése, hogy a szétzúzott szőllőfürtökből a mustot kisajtolják. Itt fontos az, hogy vasrészek a musttal érintkezésbe ne jőjjenek, különben fekete törés áll be; ezért a S.-kosár tölgyfalécekből készül, melyeket levehető erős abroncsok tartanak össze, amelyek közötti hézagokon a must kifolyhat. A bor S.-k többnyire csavar S.-k, csak igen nagy borgazdaságokban alkalmaznak néhol hidraulikus bor-S.-kat, melyekkel több mustot lehet nyerni, mint közönséges csavar-S.-kkal.
4. ábra. Áttételi emeltyü és csap.
Olaj-S.-knál a kosár basból készül és számos fúrattal van ellátva, melyeken az olaj kinyomulhat. Aránylag nagyobb nyomóerőre szerkesztetnek, mint a bor-S.-k, azért nagyobbrészt hidraulikus S.-k. Gyakori a vizszintes elrendezés is, ilyen a 10. ábrában bemutatott olaj-S. kézi hajtásra. Sajtprés segélyével teszik tömötté a sajtot s adják meg annak a kivánt alakot. Jó sajtprésnél a nyomásnak szabályozhatónak kell lenni, mert a sajt a sajtolás kezdetén enyhébb nyomást igényel mint annak végén. Ilyen szerkezettel bir a 11. ábrában bemutatott sajtprés, melynél a nyomás szabályozását az emeltyükarok megrövidítésével v. hosszabbításával eszközölhetjük.
11. ábra. Sajtprés.
A széna- és szalma-S.-k arra szolgálnak, hogy a szénát, illetőleg szalmát eredeti térfogatuk 1/4-1/6-ára sajtoljuk össze; ilyenformán a sajtolt anyag könnyebben kezelhető, raktározható, olcsóbban szállítható. Túlzásokba menni nem szabad, mert különben az anyag minősége szenvedke kárt, észszerü határnak tartják a szénát annyira összepréselni, hogy mo>3-je mintegy 300 kg.-ot nyomjon. A széna-S.-k szerkezetre nézve időszakosak v. folytonosak, az alkalmazott mekanizmus csavar-, emeltyü-, lánckerék-, csigamű- és fogaskerékáttéteknek kombinációja, hatásukra kézi erő, lóerő v. még gőzerő is alkalmazható. Időszakosan dolgozó S.-knál a csomagra szükségelt mennyiséget egyszerre teszik ki fokozódó nyomásnak, mig a csomag a megkivánt térfogatra összeszorul; a folytonosan dolgozó S.-knál adagonkint sajtolják össze a szénát s az előzőleg préselt csomókhoz nyomják. A 12. ábra mutat egy időszakosan
12. ábra. Időszakosan dolgozó szénasajtó.
dolgozó széna-sajtót kézi erőre, mely szerkezetnél a nyomó mekanizmus felvonó készülékek módjára kettős kerékáttételből és csigaműből áll. E S.-val 4 munkás 10 munkaórában 5-5,5 tonna szénát képes összesajtolni. Folytonosan dolgozó Dederick-féle széna-S.-t mutat a 13. ábra.
10. ábra. Vizszintes olajsajtó.
II. Szűrő S.-k. Nagy szerepet játszanak a cukorgyártásban: részben a cukorlé tisztítására, részben az iszapból a cukormaradék kisajtolására találván alkalmazást. A szűrő S. két támfal között összeszorított s vezetőrudakra támaszkodó négyszögletes vagy köralaku keretekből áll, melyek között lyukgatott lemezek és szűrőrongyok helyeztetnek el. A keretek által elzárt térbe az iszapos folyadék nyomással vezettetik be, mely nyomás körzetében a tiszta lé a szűrővásznon áthatol és külön csapon lefolyik, mig az iszap közbe-közbe mint összeálló u. n. iszapkenyér visszamarad. L. még Cukor.
Kovácsoló S.-k, azok a S.-k, melyekkel az izzó kovácsvasat nagy nyomás mellett alakítják. Erre a célra rendszerint viznyomásu
13. ábra. Folytonosan dolgozó szénasajtó.
(hidraulikus9 S.-kat használnak. Az első szerkezetek egyike Haswell Johntól való, ki 1861. az osztrák államvasút-társaságnak 16 000 mázsa nyomással ható hidraulikus kovácsoló S.-t készített. A kovácsoló S.-t rendszerint lokomotiv- és vagon-alkotórészek gyártására használják, mert a vasúti gépészetnek igen sok egyforma kovácsolt járómű-alkotórészre van szüksége, melyeket legcélszerübben odorok segítségével készíthetünk; az odorok pedig sokáig megtartják alakjukat, ha a beléjök tett izzó vasat nyomásssal (nem ütéssel) alakítjuk. Azonban a kovácsoló S. nagyobb kovácsolt daraboknak nyujtással és duzzasztással való készítésére is igen használható, mert minél nagyobb a darab, annak ütéssel való megmunkálása annál tökéletlenebb és nyomással való alakítása annál tökéletesebb.
8. ábra. Kerékáttételü csavarsajtó.
Manapság a nagyobb kovácsműhelyekben gyakran akadunk oly kovácsoló S.-kra, melyek 2 000 000 kg. nyomást is képesek kifejteni. A hidraulikus kovácsoló S.-t rendszerint 5 fő rész alkotja. Az állvány tartja a nyomóhengert, melybe a dugattyu jár és ez alatt van a munkadarab tartására való üllő. Az ötödik fő részt alkotja a nyomóvizet szolgáltató gőzgép és csővezeték. - S. a nyomdászatban, 1. Gyorssajtó és Könyvnyomtatás; az irodalomban, l. Hirlap és Sajtójog.
9. ábra. Kerékáttételü csavarsajtó.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
