Szamos,
Szamos, a Tisza baloldali mellékfolyója, két egymástól távol eredő folyónak, u. m. a Nagy- és Kis-Sz.-nak Dés mellett való egyesüléséből ered. A Nagy-Sz. Beszterce-Naszód vármegye ÉK-i sarkában, a Rodnai-hegységben, közvetlenül az Ünökő (2280 m.), Lopacsna és Vurvu-Omului hegyek tövében, több hegyi patak összefolyásából ered; az egyesült patak Új-Radna mellett veszi fel a Nagy-Sz. nevét s Ó-Radna érintésével DNy-nak, Földrától kezdve Szálváig Ny-nak folyik, ahonnan ismét DNy. felé kanyarodik. Szolnok-Doboka vármegyébe lépvén át, a tetemesen megtágult folyóvölgy ismét Ny-i irányt vesz fel. Dés mellett veszi fel a Nagy-Sz. a Kis-Sz.-t; ez a Biharhegység belsejében két ágból fakad; a nagyobbik a Meleg-Sz. (vagy Hév-Sz.), Bihar vármegye K-i szélén ered s keskeny regényes völgyben K. felé hömpölyög; a kisebb Hideg-Sz., Kolozs vármegye D-i szélén a gyalui havasokban ered s festői völgyben ÉK. felé sietvén, Hideg-Szamos község mellett a Meleg-Sz.-sal egyesül. Az egyesült Kis-Sz. Gyalutól kezdve tágabb völgyben folytatja K-i útját; Kolozsvár érintésével Apahidánál É-ra fordul, Bonchidán alul Szolnok-Doboka vármegye földjén lép át és Szamos-Újvár érintésével Dés mellett a Nagy-Sz. medrébe ömlik. Az egyesült Sz. innen ÉNy-i irányban, kanyargós folyással siet tovább; Nagy-Ilondán alul DNy-ra kanyarodik s Szurduk és Zsibó közt hatalmas kanyarulattal (áttörve az Ilosvai-hegység és a Meszes hegyvonulatát) É-ra fordul, mindinkább tárguló völgyben Szatmár vármegyébe lép át, ahol körülfolyva a Bükk-hegységet, Szinér-Váralja közelében az Alföldre ér, melyet ÉNy-i irányban hasítván, Olcsvánál (Vásáros-Námény közelében) a Tiszába ömlik.
A Sz. két forrásvize közül a Nagy-Sz. mintegy 120, a Kis-Sz. (a Meleg-Sz. forrásaitól számítva) mintegy 150 km. hosszu; az egyesült Sz. hossza 350 km., ugy hogy a Sz. egész hossza mintegy 500 km.; forrásának torkolatától való egyenes távolsága ellenben csak 123 km. A Sz. gőzösökkel nem hajózható és csak Szatmár-Németitől torkolatáig (99 km.) járható tutajok által. Vizkörnyéke 21,869 km2. Egész esése a Meleg-Sz. forrásától szmítva 1258 m. Mellékvizei közül a következők említhetők: a Nagy-Sz. jobb felől a Szálvát (Szálva mellett) és Ilosvát (Csicsó-Keresztúr mellett), bal felől az Ilvát (Kis-Ilva mellett) és a Besztercével egyesült Sajót (Betlen mellett), a Kis-Sz. balfelől a Nádas (Kolozsvár mellett), Borsa (Válaszkút mellett) és Lóna patakot (Kendi-Lónán alul), jobb felől a Gyéres patakot (Bonchidánál) veszi fel; az egyesült Sz. mellékvizei jobb felől a Lápos (l. o.), mely Aranyosmező mellett ömlik beléje, bal felől az Almás (Őrmező mellett), Egregy (Zsibó mellett), Szilágy patak (Szélszeg mellett és Kraszna (l. o.) Olcsva mellett, közvetlenül a Tiszába való torkollása előtt. A Sz.-nak 1896 aug. 30. Cégénytől Matolcs alsó végéig terjedő 23,5 km. hosszu szakasza holt mederré tétetett az e helyett fél millió forintot meghaladó költséggel, másfél évi szorgalmas munkával s egy millió köbmétert meghaladó földkiemeléssel, állami költségen létesített 7640 m. hosszu egyenes ásott meder megnyitása által.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
