Szegzárd
Szegzárd (Szegszárd, Szekszárd), nagyközség Tolna vármegye központi j.-ban, (1891) 1895 házzal és 14,325 lakóval (közte 13,764 magyar, 476 német, hitfelekezet szerint 10,944 róm. kat., 303 ág. evang., 2154 ev. ref. és 847 izraelita); csinos község, melynek főbb épületei a díszes vármegyeháza, az Augusz-féle kastély (egykor Liszt Ferenc kedves pihenő helye) s a nagy templom a főtéren. Sz. a vármegye törvényhatóságának és a központi járás szolgabirói hivatalának, törvényszéknek és járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, tanfelügyelőségnek, államépítészeti hivatalnak, pénzügyigazgatóságnak és csendőrszakaszparancsnokságnak székhelye; itt székel a selyemtenyésztési központi főfelügyelőség, ezzel selyempetetenyésztő és górcsövező intézet (150 górcsővel) van összekötve, mely évenként 2000 kg. petét termel; itt van továbbá a szőllészeti és borászati felügyelőnek és gyümölcsészeti közegnek, méhészeti vándortanítói kerületnek széke, kapcsolatban állandó szőllészeti és kertészeti tanfolyammal; iparostanonciskolája, ipartestülete, közkórháza, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelyisége), népbank önsegélyző szövetkezete, többféle egyesülete és társulata, vasúti és gőzhajóállomása (utóbbi a várostól távol esik), posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói nagy mértékben űzik a selyemtermelést és gyümölcstenyésztést. Sz. a rómaiak alatt Alisca nevet viselt. Régi várából épült a mostani vármegyeház; 1442. itt verte meg Hunyadi János Erzsébet párthiveit; a törököktől 1528 máj. 6. foglaltatott vissza. 1812. itt született Garay János költő, kinek szülőházát emléktábla jelöli meg.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
