Tahiti
Tahiti (Taiti, Otaheiti), a francia Társaság-szigetek legnagyobbika, a D. sz. 17° 29' 53" és 17° 53' és a párisi Ny. h. 151° 26' és 151° 58' között, 1042 km2 területtel, 11,200 lak. Két köralaku, hegyekkel takart, Taiti-Nui (Nagy-T.) és Taiti-Iti (Kis-T.) nevü tömegből áll, amelyeket 2 km.-nyi széles öldszoros köt egymással össze. Nagy-T.-n Orohena (2236 m.) és az Aorai (2064 m.) a legmagasabb csúcsok; ezek, valamint a sziget többi hegyei, vulkáni eredetüek. Ezekről tiszta vizü patakok rohannak alá a tengerbe, amelyek közt a legnagyobb a Papenu. Egyedüli tava a Vaihiria. A korallzátonyokkal körülfogott sziget legismeretesebb öblei, illetőleg kikötői a mataivai, amelyben Cook tartózkodott egy ideig és a papeitii, ahol T. városa épült. Éghajlata rendkivül kellemes és egészséges. Az esős évszak dec.-ápr. hónapokban van. A fontosabb kulturnövények: a kókuszdió, a taro, cukornád, vanilia, dohány, kávé, pamut és a déli gyümölcsök. 1891-ben a kivitel értéke 4,2, a bevitelé 3,2 millió frank volt. T.-t 1767. Wallis fedezte föl, 1768. Bougainville, 1769. Cook látogatta meg. Ezen utazók a szigetet ugy irták le, mintha igazi paradicsom volna és lakói paradicsomi életet élnének. 1797. megjelentek rajta a londoni hittérítő társaság tagjai és ezeknek sikerült a sziget lakosságát a protestantizmusnak megnyerni. 1836. azonban két francia kat. hittérítő telepedett le T.-n, ami azután zavaroknak volt okozója; e zavarokk a franciákat arra birták, hogy 1842. T.-t protektorátusuk alá vegyék. 1880. pedig V. Pomare királyt arra birták, hogy hatalmát évi 25,000 franknyi nyugdíjért a franciáknak adja. A főváros Papeete (l. o.) v. Papeiti.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
