Tél,
Tél, az ősz s tavasz közé eső évszak, csillagászatilag a legrövidebb naptól az arra következő napéjegyenlőségig terjedő idő; tehát az északi féltekén a téli napfordulattól (dec. 21-22.) a tavaszi napéjegyenlőségig (márc. 20-21.), vagyis addig tart, mig a Nap középpontja a baktérítőtől, legnagyobb déli deklinációjából egy egyenlítőig jut. A déli féltekén ellenkezőleg, a mi nyarunknak (l. o.) megfelelően a tél a nyári napfordulattól (jun. 21.) az őszi napéjegyenlőségig (szept. 22-23.) tart, vagyis mig a Nap a ráktérítőről, legnagyobb északi deklinációjából az egyenlítőig halad. Az északi félteke tele ennélfogva egy-két nappal rövidebb, mint a délié, minek oka az, hogy a Föld a mi őszünk és telünk alatt pályájának a Naphoz közelebb eső részét futja be, tehát Kepler második törvénye szerint gyorsabban halad, mint tavaszszal és nyáron. Meteorologiai tekintetben a dec.-febr. hónapokat számítjuk az északi, junius-augusztus hónapokat a déli félgömbön téli hónapoknak; a legnagyobb hideg azonban nem a Nap legmélyebb állásakor, a legrövidebb napon, hanem körülbelül egy hónap mulva áll be. Nálunk január a leghidegebb hónap és gyakori a fekete karácsony, minek oka az, hogy a Föld hősugárzása folytán való kihűlés és a napsugarak által való felmelegítés közt csak lassankint áll be az egyensúly. L. Évszakok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
